Áttörés a HIV/AIDS kezelésben

A világon először mutatták ki, hogy az egyik sejt alapú HIV/AIDS terápia csökkentheti a vírus mennyiségét a már fertőzött emberekben. Az áttörést – amely nagy hír volt azon kutatók számára, akik több évtizede küszködnek, hogy vakcinát vagy sejtalapú HIV terápiát hozzanak létre – szeptember 18-án jelentették be az 51. Antimikrobás Hatóanyag és Kemoterápiai Tudományos Konferencián, Chicago-ban. Egészen eddig a dátumig a HIV fertőzöttek számára az egyetlen kezelési lehetőség a „multidrogok” egyeduralma volt, amely ugyan meghosszabbítja az életet, de soha nem semmisíti meg a vírust.

A kaliforniai székhelyű Sangamo BioSciences azt állítja, hogy felfedezett egy módszert arra vonatkozóan, hogyan lehet megvédeni a T sejteket – amelyeket a HIV elsőként támad meg – így azok tovább tudnak élni és folytathatják a harcot. A módszer azzal jár, hogy ideiglenesen megszakítják a páciens antiretrovirális kezelését és CD4 receptorokat hordozó T sejteket távolítanak el. Ez a felületi fehérje az az átjáró, amelyen keresztül a vírus be tud hatolni magába a sejtbe. A T sejteket cink-ujj nukleázzal vegyítik; ezt az enzimet arra használják, hogy eltávolítsák a CD4 társ receptorának a génjét, a CCR5-öt. Ezt követően, a sejteket végül visszajuttatják a páciens szervezetébe. A tanulmány megfigyelései szerint miután a kezelt sejtek visszakerülnek, ugyanúgy, továbbra is fennmaradnak és utaznak a testben, mint a normál T sejtek.

A Sangamo általi megközelítés azon a megfigyelésen alapszik, hogy egyes embereknek természetesen előforduló mutáció van a CCR5 génjükben, és ez megvédi őket a HIV-től. Az emberek általában minden génről két másolattal rendelkeznek. Kiderült, hogy azokat az egyéneket, akiknek mindkét CCR5 génjükben megtalálható ez a mutáció, egyszerűen nem tudják megfertőzni a HIV gyakori törzsei. Azokban az emberekben, akiknek az ún. Delta-32 mutáció található a gén egyik másolatában, a fertőzés csak ritkán jut el az AIDS-ig. Az amerikai populáció kb. 1%-a hordozza ezt a hasznos mutációt, amely egyes kutatók szerint már egyenesen a Fekete Halál elleni védelemmé nőtte ki magát.

Korábbi bizonyítékok is fellelhetőek arra vonatkozóan, hogy a CCR5-negatív sejtek segíteni tudják az AIDS-es betegeket. 2007-ben egy amerikai, AIDS-es és rákbeteg férfin – a rák kezeléseként – csontvelő átültetést hajtottak végre egy olyan donorból, aki történetesen CCR5 mutációval rendelkezett. A férfi kigyógyult az AIDS-ből és a rákból egyaránt. A Sangamo módszere ezzel szemben a páciens saját sejtjeit kezeli, így jelentősen kisebb a kockázat, mint átültetések esetén.

 „Az adatok nagyon lelkesítőek” – mondta Edward Lanphier, a Sangamo alapítója és vezérigazgatója. „Látjuk a statisztikailag jelentős összefüggést a kezelés és a vírusterhelés csökkentése között. Ez egy nagy lépés a célunk felé, hogy kifejlesszünk egy olyan gyógymódot, amely funkcionálisan megszünteti a fertőzést.” Lanphier úgy képzeli, hogy egy nap majd nem kell az AIDS-es pácienseknek agresszív retrovirális terápiáknak alávetniük magukat, hiszen a vírusuk ellenőrzés alatt áll – vagy akár teljesen észrevehetetlen, mint ahogy ez az egyik CCR5 génmutációs esetben meg is történt.

A Sangamo-val kapcsolatban nem álló szakértők és klinikai vizsgálataik egyaránt alátámasztják azt, hogy az eredmény lenyűgöző, de megkérdőjelezik azt a vélekedést, miszerint az új módszer valóban funkcionális gyógymóddá is fejlődhetne. Gerhard Bauer, a Kaliforniai Egyetem társprofesszora és a Regeneratív Gyógymódok Egyetemének laboratóriumi igazgatója szerint „ez egy nagy lépés előre, demonstrálja azt, hogyan lehet a modifikált T sejtek segítségével csökkenteni a vírusterhelést. Ezt még soha, semmilyen cég nem tette meg, úgyhogy 100%-osan gratulálok nekik.” Ugyanakkor, Bauer azt is hozzátette, hogy „nem annyira biztos”, hogy a cég valóban létre tud hozni egy funkcionális gyógymódot. „A T sejtek sem élnek örökké” – hívta fel a figyelmet.

 „Ez nagyon biztató” – mondta Ellen Feigal, a Regeneratív Gyógymódok Kaliforniai Főiskolájának kutatás-fejlesztési alelnöke – „és segítő bizonyítékokat szolgáltat egy általunk finanszírozott kutatás számára is, amely a munkát a következő szintre emeli.” Ez, a szintén Kaliforniában folyó kutatás célja, hogy a pácienseket folyamatosan el tudja látni a HIV-ellenálló T sejtekkel. A módszer a páciens vérképző őssejtjeinek módosítását irányozza elő, amelyek elő tudják állítani az összes további T sejtet, illetve makrofágokat és dendritikus sejteket is, amelyek szintén a HIV célpontjaként szolgálnak.

A Sangamo szintén kutatja az őssejtek modifikációjában rejlő lehetőségeket, de a cég nem foglal állást a tekintetben, hogy a módosított őssejtekre valóban szükség lesz-e, vagy egyáltalán jobbak-e, mint a T sejtek. Geoff Nichol, a Sangamo kereskedelemért felelős vezetője szerint a „T sejteknek van egy nagyon tartósnak mondható részhalmaza, amelyek sok-sok éven át élnek és emlékeznek arra, hogy mi ellen is érkeztek eredetileg. Valójában a rendelkezésre álló adatok miatt érezzük magunkat egy kicsikét makacsnak.”

A Sangamo hírei „tudományos szempontból valóban nagyon érdekesek”, vélelmezte Warner Greene is, a kaliforniai Gladstone Institute igazgatója. „De – hívta fel a figyelmet Greene – egyik sejtterápiás gyógymód sem praktikus megközelítés a HIV/AIDS kezelésére, legyen az T sejtes vagy akár őssejtes, hiszen 10 új fertőzésből 7 bizony a fejlődő világban történik meg. Igazából egy olyan megoldásra van szükség, amelyet a HIV fertőzöttek milliói ugyanúgy tudnak részesülni, és nem csak az a néhány szerencsés, aki meg tud fizetni egy sejtterápiás kezelést.”

Forrás: www.technologyreview.com

Püski László