Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

2018 helyett 2020

2016.05.05.
Közös európai–orosz Mars-program következő nagy lépése 2020-ban kezdődik.

A Roszkoszmosz és az ESA az ExoMars projekt közös irányító testülete, a JESB, a tavaly létrehozott közös szakértői csapat, a Tiger Team, valamint az orosz és az európai ipari beszállítók javaslatai alapján döntött úgy, hogy a második szakasz kezdetét a következő "indítási ablakra", 2020 júliusára ütemezi át. A halasztást az ipari végrehajtásban és a tudományos berendezések szállításában mutatkozó késedelemmel indokolták.
  

Az ExoMars expedíció az élet jelei után kutat majd a "vörös bolygón", és egy újabb lépéssel hozza közelebb az űrhajósok első Mars-utazását. Ez lehet az első alkalom, hogy európai űrjármű a Mars felszínén landol. 2003-ban a ESA Beagle 2 Mars-szondája szállt volna le a vörös bolygóra, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott életjelet magáról. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén.
A Roszkoszmosz és az ESA első közös Mars-expedícióját március 14-én indították útjára a kazahsztáni Bajkonurból. Az ExoMars program első ütemének keretében az űrhajósok nélküli TGO (Trace Gas Orbiter) űrszondát és a Schiaparelli leszállóegységet egy orosz Proton hordozórakétával bocsátották fel.


Az ExoMars szondája hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, a többi között metán nyomai után kutatva. Az élet valamikori jelenlétének lehetséges indikátoraként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.
    

A szonda fedélzetén található a Berni Egyetem vezetésével kifejlesztett CaSSIS (Color and Stereo Surface Imaging System) nagyfelbontású színes sztereókamera, amelynek fedélzeti szoftverrendszerét a magyar SGF Kft. szoftverfejlesztői készítették.
    

A Schiaparelli tesztmodul a TGO-ról történő, október 16-ára tervezett leválása után három napig tartó leszállási műveletbe kezd a Mars felszínére. A landolóegységet Giovanni Schiaparelli (1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki feltérképezte a Mars felszínét.
    

A Schiaparelli feladata, hogy információkat gyűjtsön a misszió most elhalasztott második szakaszához, amelynek központi eleme egy "rover" eljuttatása lesz majd a "vörös bolygóra". Az Airbus által Nagy-Britanniában tesztelt marsjáró olasz gyártmányú fúrója két méter mélyre tud majd lefúrni, szemben a Marson 2012 óta dolgozó amerikai Curiosityvel, amely csupán néhány centiméter mélyre hatolt a talajba.
    

Az európai-orosz együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja Moszkva és a Nyugat viszonyát.
    

Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni a becsvágyó tervek megvalósításából. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez.
    

Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a Roszkoszmosz pedig szakértők szerint egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz.
    

Az elmúlt ötven évben több mint negyven űrhajó indult útnak a Marsra. Bár sok projekt meghiúsult, az Egyesült Államok több rovert is a Marsra juttatott.

 

Forrás: MTI

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A múlt és a jövő. A Curiosity továbbindul az izgalmas és látványos területről, az MRO pedig lefényképezte, hová érkezhet az ESA következő ExoMars küldetésének marsjárója.
Tervek, események a teljesség igénye nélkül.
Két új űreszközzel bővül az európai navigációs műholdrendszer.
A 2012-ben kikiáltott Mars One projekt célja, hogy emberi kolóniát hozzanak létre a Marson.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?

Építőmérnök állások

Környezetmérnök állások

Vegyészmérnök állások