Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 02. 22. - 13:12Majjomkácska

Eltelt 7 év, és semmi sem lett a projektből. 

2017. 01. 25. - 14:54Ainu

Ide rosszul került, az eredeti szöveg (amit valamiért sosem linkelnek itt pontosan) szerint "extremely low temperature of about 1 degree above absolute zero". Magyarul fordítási hiba. (Ilyenek, sajnos, gyakrabban előfordulnak itt.)

2017. 01. 25. - 10:52Tylla

Most tényleg az van leírva a cikkbe amit olvastam:

"lehűtik az antiprotonokat az abszolút nulla alá egy fokkal"

Én emlékszem rosszul tanulmányaimra és/vagy ez valamilyen új tudományos áttörés eredménye? :)

2018 helyett 2020

2016.05.05.
Közös európai–orosz Mars-program következő nagy lépése 2020-ban kezdődik.

A Roszkoszmosz és az ESA az ExoMars projekt közös irányító testülete, a JESB, a tavaly létrehozott közös szakértői csapat, a Tiger Team, valamint az orosz és az európai ipari beszállítók javaslatai alapján döntött úgy, hogy a második szakasz kezdetét a következő "indítási ablakra", 2020 júliusára ütemezi át. A halasztást az ipari végrehajtásban és a tudományos berendezések szállításában mutatkozó késedelemmel indokolták.
  

Az ExoMars expedíció az élet jelei után kutat majd a "vörös bolygón", és egy újabb lépéssel hozza közelebb az űrhajósok első Mars-utazását. Ez lehet az első alkalom, hogy európai űrjármű a Mars felszínén landol. 2003-ban a ESA Beagle 2 Mars-szondája szállt volna le a vörös bolygóra, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott életjelet magáról. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén.
A Roszkoszmosz és az ESA első közös Mars-expedícióját március 14-én indították útjára a kazahsztáni Bajkonurból. Az ExoMars program első ütemének keretében az űrhajósok nélküli TGO (Trace Gas Orbiter) űrszondát és a Schiaparelli leszállóegységet egy orosz Proton hordozórakétával bocsátották fel.


Az ExoMars szondája hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, a többi között metán nyomai után kutatva. Az élet valamikori jelenlétének lehetséges indikátoraként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.
    

A szonda fedélzetén található a Berni Egyetem vezetésével kifejlesztett CaSSIS (Color and Stereo Surface Imaging System) nagyfelbontású színes sztereókamera, amelynek fedélzeti szoftverrendszerét a magyar SGF Kft. szoftverfejlesztői készítették.
    

A Schiaparelli tesztmodul a TGO-ról történő, október 16-ára tervezett leválása után három napig tartó leszállási műveletbe kezd a Mars felszínére. A landolóegységet Giovanni Schiaparelli (1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki feltérképezte a Mars felszínét.
    

A Schiaparelli feladata, hogy információkat gyűjtsön a misszió most elhalasztott második szakaszához, amelynek központi eleme egy "rover" eljuttatása lesz majd a "vörös bolygóra". Az Airbus által Nagy-Britanniában tesztelt marsjáró olasz gyártmányú fúrója két méter mélyre tud majd lefúrni, szemben a Marson 2012 óta dolgozó amerikai Curiosityvel, amely csupán néhány centiméter mélyre hatolt a talajba.
    

Az európai-orosz együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja Moszkva és a Nyugat viszonyát.
    

Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni a becsvágyó tervek megvalósításából. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez.
    

Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a Roszkoszmosz pedig szakértők szerint egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz.
    

Az elmúlt ötven évben több mint negyven űrhajó indult útnak a Marsra. Bár sok projekt meghiúsult, az Egyesült Államok több rovert is a Marsra juttatott.

 

Forrás: MTI

Cikk értékelése: 
Szerző: Brigitte

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A múlt és a jövő. A Curiosity továbbindul az izgalmas és látványos területről, az MRO pedig lefényképezte, hová érkezhet az ESA következő ExoMars küldetésének marsjárója.
A Curiosity újabb fúrást végzett a Marson.
Közel 2 m-es vasmeteoritba „botlott” menet közben a Mars felszínén a Curiosity.
Bajkonurban összeillesztették a Mars felé márciusban induló szonda keringő- és leszállóegységét.

Friss hírek

Fluoreszcens mérés segít megállapítani a bitumen öregedésével járó változásokat.