Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

09/23/2014 - 19:38czobi

A fekete lyukak észlelése a fizika egyik önellentmondása. Einstein óta ismeretes, hogy bármilyen anyag, hatás, információ nem haladhat gyorsabban a fény vákuumbeli sebességénél.

09/06/2014 - 11:37fatter2323

hali

09/03/2014 - 13:16Zoli

Üdvözletem!

"mely sok mobil processzor konstrukciót engedélyez"

A Cassini-űrszonda küldetése a végéhez közeledik

2012.03.29.
A Szaturnusz légköre és belső gyűrűje közötti résbe "ugorva" fejezi be küldetését a Cassini-űrszonda.

A Cassini-Huygens az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, az ESA és több európai ország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997. október 15-én indult el Cape Canaveralról, a vállalkozás célja a Szaturnusz környezetének vizsgálata és egy leszállóegység, a Huygens eljuttatása a Titán-hold felszínére. Az 5712 kilogrammos űrszonda 366 kilogramm tömegű tudományos műszert, valamint a 320 kilogrammos Huygenst vitte magával. A nagyméretű űrszonda a Vénusz, majd a Föld és a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004 júniusában. A Cassini tudományos céljai: a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus viselkedésének, a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása, a magnetoszféra viselkedésének és háromdimenziós szerkezetének mérése, a Szaturnusz légkörének vizsgálata.
Jelenleg az űrszonda viszonylag nagy távolságból, a gyűrűrendszeren kívülről végzi a megfigyeléseket. Az utolsó keringési pályái során viszont a Cassini "közelképeket" készít a gyűrűkről, ami sokat elárulhat e képződmények koráról - olvasható a BBC hírei között (http://www.bbc.co.uk).
"2016-ban, amikor a küldetés a végéhez közeledik, a Cassini megváltoztatja pályáját és  lebukik  a legbelső gyűrű valamint a Szaturnusz légköre közötti igen keskeny résbe" - hangsúlyozta Linda Spilker, a Cassini-projekt tudósa, a NASA bolygókutató részlegének, a Jet Propulsion Laboratory munkatársa.
Az utolsó huszonkét kör során a Cassini pályája éles szöget zár be a Szaturnusz egyenlítőjének horizontális síkjával. Eközben az űrszonda részletesen felméri a Szaturnusz gravitációs terét, mágneses mezejét, valamint nagyfelbontású képeket készít a gyűrűrendszerről. Utóbbi segítségével a tudósok pontosabban határozhatják meg a gyűrűk tömegét, s választ kaphatnak arra, hogy mikor képződtek. Viszonylag új alakzatok és egy üstökös széttöredezésekor keletkeztek-e, vagy származásukat a Naprendszer több mint 4 milliárd évvel ezelőtti keletkezésére vezethetik vissza.
2017-ben, amikor a Cassini kifogy az üzemanyagból, a földi irányítók a Szaturnusz légkörébe irányítják. Az űrszonda oxigén hiányában nem ég el, hanem megolvad, majd megsemmisül a hatalmas légköri nyomás hatására. A kutatók mindenképp el akarják kerülni, hogy a Cassini a Szaturnusz valamelyik holdján, a földönkívüli élet szempontjából érdekes Enceladuson, vagy a Titánon landoljon, nehogy földi mikroorganizmusokkal szennyezze az égitesteket.

MTI

Cikk értékelése: 
Szerző: Ritzinger Ferenc

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Kapcsolódó cikkek

Már három hónapja, hogy a NASA Merkúr-szondája pályára állt a legbelső bolygó körül. Az első tudományos eredményekről nemrég tartottak tájékoztatót.
Pályára állt hétfőn az első magyar műhold, a Masat-1, amelyet nyolc másik szatellittel együtt az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája juttatott a világűrbe.
Nagyszabású kutatást végeznek a NASA szakemberei, hogy feltárjanak mindent, amit még nem tudunk a hóról, és előkészítsék a terepet egy globális csapadék-előrejelzési űrmisszió számára.
Szakértők szerint évente 5 nagy kozmikus hulladékot kell eltávolítani a Föld körül keringő hatalmas felhőből ahhoz, hogy az emberiség kézben tudja tartani az űrszemét problémáját.

Friss hírek

Egyedülálló óriászenekar vezette fel a Punnany Massif koncertjét Pénteken a Budapest Parkban a Kutatók éjszakája alkalmából: négyezer fős nagyközönség PVC csövekkel játszotta el Beethoven IX. Szimfóniájának Örömódáját, amivel beírták magukat a Guinness-rekordok könyvébe.