Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

2017. 05. 10. - 03:44NanoBorg83

Abszolút 0, az a hőmérséklet, ahonnan nincs tovább, ezért abszolút.
Ezen a szinten nincs mozgás, mérhető hőkibocsátás, csupán nullponti energia.

2017. 02. 22. - 13:12Majjomkácska

Eltelt 7 év, és semmi sem lett a projektből. 

A Cassini-űrszonda küldetése a végéhez közeledik

2012.03.29.
A Szaturnusz légköre és belső gyűrűje közötti résbe "ugorva" fejezi be küldetését a Cassini-űrszonda.

A Cassini-Huygens az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, az ESA és több európai ország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997. október 15-én indult el Cape Canaveralról, a vállalkozás célja a Szaturnusz környezetének vizsgálata és egy leszállóegység, a Huygens eljuttatása a Titán-hold felszínére. Az 5712 kilogrammos űrszonda 366 kilogramm tömegű tudományos műszert, valamint a 320 kilogrammos Huygenst vitte magával. A nagyméretű űrszonda a Vénusz, majd a Föld és a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004 júniusában. A Cassini tudományos céljai: a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus viselkedésének, a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása, a magnetoszféra viselkedésének és háromdimenziós szerkezetének mérése, a Szaturnusz légkörének vizsgálata.
Jelenleg az űrszonda viszonylag nagy távolságból, a gyűrűrendszeren kívülről végzi a megfigyeléseket. Az utolsó keringési pályái során viszont a Cassini "közelképeket" készít a gyűrűkről, ami sokat elárulhat e képződmények koráról - olvasható a BBC hírei között (http://www.bbc.co.uk).
"2016-ban, amikor a küldetés a végéhez közeledik, a Cassini megváltoztatja pályáját és  lebukik  a legbelső gyűrű valamint a Szaturnusz légköre közötti igen keskeny résbe" - hangsúlyozta Linda Spilker, a Cassini-projekt tudósa, a NASA bolygókutató részlegének, a Jet Propulsion Laboratory munkatársa.
Az utolsó huszonkét kör során a Cassini pályája éles szöget zár be a Szaturnusz egyenlítőjének horizontális síkjával. Eközben az űrszonda részletesen felméri a Szaturnusz gravitációs terét, mágneses mezejét, valamint nagyfelbontású képeket készít a gyűrűrendszerről. Utóbbi segítségével a tudósok pontosabban határozhatják meg a gyűrűk tömegét, s választ kaphatnak arra, hogy mikor képződtek. Viszonylag új alakzatok és egy üstökös széttöredezésekor keletkeztek-e, vagy származásukat a Naprendszer több mint 4 milliárd évvel ezelőtti keletkezésére vezethetik vissza.
2017-ben, amikor a Cassini kifogy az üzemanyagból, a földi irányítók a Szaturnusz légkörébe irányítják. Az űrszonda oxigén hiányában nem ég el, hanem megolvad, majd megsemmisül a hatalmas légköri nyomás hatására. A kutatók mindenképp el akarják kerülni, hogy a Cassini a Szaturnusz valamelyik holdján, a földönkívüli élet szempontjából érdekes Enceladuson, vagy a Titánon landoljon, nehogy földi mikroorganizmusokkal szennyezze az égitesteket.

MTI

Cikk értékelése: 
Szerző: Ritzinger Ferenc

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

A Föld a világűrből nézve egy kék pont. Asztrobiológusok most a lehetséges testvérbolygók színét vizsgálják.
Az Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Hivatala a University of Texas at Austin egyetemet olyan új számítógépes modellezési technika kifejlesztésével bízta meg, amely képes rendkívül összetett rendszerek tulajdonságainak előrejelzésére.
Nagy, piramisszerű képződményt fényképezett le az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön.
Mozgó kövek hagytak nyomot a Marson

Friss hírek

Megjelent az európai XMM-Newton röntgencsillagászati műhold furcsa felmérésének második kiadása.