A gömbvillámok csak hallucinációk lennének?

17760-cikk-1428

A legújabb kutatások szerint a villámlás mágneses tere befolyásolja az agyi működést és fényképzetet kelt.

Megosztás

Hogy mi is valójában a gömbvillám és hogyan keletkezik, a mai napig talány. Most elképzelhető, hogy a fizikusok megoldották a rejtélyt. Megállapították, hogy a hosszú, ismétlődő villámkisülések mágneses mezeje az agyban elektromos mezőt állít elő, amit az érintettek úgy élnek meg, mintha egy világító fénygömböt látnának. Ahogyan a kutatók a „Physics Letters A” szakfolyóiratban tudósítanak, hasonló fényjelenségek észlelése az agy orvosi célú mágneses stimulációja esetén sem ritka.

A gömbvillámokat különböző gömbszerű fényjelenségekként írják le, amelyek viharok esetén keletkeznek. Szemtanúk többféle beszámolója létezik, de a tűzlabdának látszó jelenség igazi természete már jó ideje feladvány a tudósok számára. Azért, hogy a dolog végére járjanak, Josef Peer és Alexander Kendl az Innsbruck Egyetemről most a viharok idején tipikusan fellépő különböző villámok elektromágneses mezejét vizsgálták.

Számításaik meglepő dologra vezettek: bizonyos, hosszan tartó, ismétlődő kisülésekkel rendelkező villámok mágneses mezeje biztos, hogy hat a megfigyelő agyára. A mágneses mező szinte teljesen ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint az orvosi és pszichiátriai praxisban használt TMS (Transzkraniális Mágneses Stimuláció) eljárás. A kezelés során az idegműködést időben változó, elegendően erős mágneses mezővel ingerlik, mert a fejben elektromos mezőt okoz. Ha az elektromos mező a látókéreg idegsejtjeire esik, az a páciensből optikai képzelgéseket válthat ki.

„A TMS eljárással folytatott klinikai vizsgálatokból kiderül, hogy különböző formák és színek halványan megjelenő optikai érzékelése a páciensek látómezejében ismert és jól dokumentált jelenség.” - magyarázta Alexander Kendl.

Az innsbrucki fizikusok új felismerése, hogy a hosszantartó villámok közeli becsapódása is ilyen fénybenyomásokat állíthat elő. Ezek a villámok szinte biztos, hogy elektromos mezőket okoznak a látókéregben, amelyek hallucinációkat okoznak, és gömbvillámot látnak a megfigyelők.

De mikor tud egy villám egy ilyen látomást kelteni? „Villámok ismétlődő kisülésekkel, amelyek több másodpercig képesek fenntartani az ingerlő mágneses mezőt, inkább ritkának számítanak és kb. száz esetből csak egyszer lépnek fel.” - számolt Kendl. „Egy megfigyelőnek, aki néhány száz méter távolságban található egy hosszú villámcsapástól, egy világos fényfolt néhány másodpercig megjelenhet.” Más érzékszervi benyomások, mint zajok és szagok is előfordulhatnak, attól függően, hogy az elektromos mező mely agyi központot éri még.

Alexander Kendl szerint magyarázatuk mellett szól annak egyszerűsége: „Más teóriákkal ellentétben nem szükséges új, további feltevés.” - mondta.

A gömbvillámok talánya ezzel megoldódott? Csak részben. Mivel több kutató is egyetért abban, hogy nagy valószínűséggel többféle különböző jelenséget takar a gömbvillám gyűjtőfogalom. Az idő folyamán különböző elméletek kerültek felállításra. Laborokban több helyen is állítottak elő fénylő tűzgolyókat, amelyek nagyon hasonlóak a megfigyeltekhez, de a mesterséges gömbvillámok legtöbbször túl rövid életűek voltak.

Forrás: www.scinexx.de

Ritzinger György

6
Az Ön értékelése: Nincs
Átlag: 6 (4 értékelés)