A hidrogén jó és rossz oldalai

Nem telt el sok idő addig, míg felmerült a kérdés a Nemzeti Hidrogén Társaság gyűlésén Washingtonban: ha az USA hidrogénhajtású autókra váltana, nem kellene a hidrogént nukleáris energia segítségével előállítani? És ez nem azt jelenti, hogy még több elhasznált fűtőelem kerül Dél-Karolinába?

A legtöbb válaszadó szerint akár közvetlenül az elektromos hálózatból, akár hidrogénből nyerik az energiát az autók, több, mint valószínű, hogy vagy szén-tüzelésű, vagy atomreaktor lesz az energia forrása. „A nukleáris kérdést meg kell válaszolni. Nemsokára zölddé kell tennünk az elektromos hálózatot, és zölddé kell tennünk a hidrogén-előállítást is.

Több kérdés merült fel a konferencia során:

•      Ha az olcsóbb alternatívák, mint a bedugható hibridek elérhetővé válnak, akkor is kelendő lesz a drágább hidrogén-autó?
•     Biztonságos a technológia?
•     A technológia valóban új munkahelyeket teremthet Washingtonban és Dél-Karolinában?
•     Nem kell több energia a hidrogén előállítására, mint amennyit termelhet?

A válaszadók szerint a technológia biztonságos, vagy még biztonságosabb is, mint a gázolaj, és még messze áll attól, hogy mindennapi használatra alkalmas legyen. A legfontosabb megállapítás az volt, hogy a hidrogén megoldás, de nem az egyetlen megoldás az ország külföldi olajtól való függőségének megszüntetésére. „De az a lényeg, hogy elkezdődött a párbeszéd a hidrogénről.”

Ötletek

A Nemzeti Hidrogén Társaság gyűlésén a tudósok és a vállalkozók ötleteket cseréltek arról, hogyan lehetne a hidrogént üzemanyagként felhasználni.

Mágneses lebegtetés: ez volt a legfuturisztikusabb prezentációja a gyűlésnek. Egy animációs videón mutatták, ahogy az emberek beszállnak a sima, ezüstszínű kapszulákba, melyeket üzemanyagcellákkal hajtanak. A mágneses levitáció már létezik, főleg vonatok esetében alkalmazzák. De az expón bemutatták azt a projektet, melynek segítségével különálló kocsikban is lehet szállítani az embereket.

Otthoni üzemanyag-előállítás: az ötlet lényege, hogy elkészítik a benzinkutak hidrogén-verzióját otthoni használatra. Az itt előállított hidrogénnel lehet hajtani az autókat. „Ez nem csak egy elosztóállomás, ez olyan, mintha lenne otthon egy olajfinomítónk és egy benzinkutunk egyben.” Az állomásokat nap- vagy szélenergiával is lehet működtetni, mellyel elég energiát lehet előállítani, hogy megtermelje a hidrogént az üzemanyagcelláknak. A technológia azonban még számos kérdést vet fel: Milyen zajos lehet? Nem fogja zavarni a szomszédokat a látvány? Meg lesznek elégedve az emberek vele, ha 6-8 órát vesz igénybe az autók újratöltése?

Busz-flották: a buszok átállítása hidrogén-üzeműre könnyebbnek látszik, mint az autók esetében. Ennek oka, hogy a buszokat flottákban használják, és elég egy központi üzemanyagtöltő állomást működtetni. Washingtonnak is lesz ilyen busza. Az utolsó ellenőrzés után júliusban áll munkába.

Ez a megoldás lehetne a legelterjedtebb a világon, mégis sok helyen nem sikerült bevezetni. Itthon már 2007 óta tervezik hidrogénhajtású buszok bevezetését, ezidáig mégsem sikerült elindítani a projektet. A Magyarországon összeszerelt buszokat inkább külföldre, Németországba és Spanyolországba tervezik szállítani, hazánkban támogatás híján nem tudják elterjeszteni. 2007 novemberében aláírtak ugyan egy szándéknyilatkozatot, 2008-ban pedig pályázatot is hirdettek a témában, ezen kívül azonban nem történt semmilyen előrelépés.

Összességében megállapítható, hogy a szakértők nagy része jó megoldásnak tartja a hidrogént alternatív üzemanyagként, de a közeljövőben még nem játszik nagy szerepet. Ezzel pedig bekerül az ördögi körbe: a kormányok nem fogják támogatni a technológiát, ha nem nyújt alternatívát záros határidőn belül, így kevesebb pénzből még később fejleszthető ki a megfelelő technológia. De ki döntheti el teljes biztonsággal, hogy melyik alternatív energiaforrást (forrásokat) éri meg támogatni?

Kitekintő - Tukacs Lívia
www.kitekinto.hu