A legolcsóbb a hullámenergia lenne?
A fejlesztők bíznak benne, hogy berendezésük a megújuló energia árát a fosszilis források árszintjére hozhatja.
Nukleáris energia után vízenergiával lehet a legolcsóbban elektromosságot előállítani. A vízenergia további nagy előnye, hogy tárolható és jól szabályozható. Nyugat-Európa azonban már szinte teljesen kihasználta gazdaságosan telepíthető vízenergia potenciálját. Ez a kutatók szerint azt jelenti, hogy a jövő igényeit csak új vízenergia forrásokkal, pl. hullámenergiával lehet kielégíteni.
A Searaser névre keresztelt berendezés gyakorlatilag egy szivattyú, amely tengervizet pumpál egy tengerparti víztározóba. A tárolt potenciális energiát hagyományos vízturbinák segítségével alakítják át elektromossággá. A szerkezet a hullámmozgást használja úszójának fel-le mozgatásához. Az úszóhoz egy kettős működésű dugattyú kapcsolódik, amely a mindkét irányban képes nagy nyomású vizet előállítani.

A Searaser vázlata és működési elve
A Dartmouth Wave Energy, a Searaser mögött álló vállalat elmondása szerint a berendezést rendkívül egyszerű megépíteni és karbantartani. Egységenként mindössze kb. 200 ezer angol fontba kerül, ami 1.2 millió font egy megawattra eső beruházási költséget jelent.
„Csak négy mozgó eleme van, így sokkal jobban bírja a rideg tengeri környezetet.” - mondta a Darthmouth igazgatója Geoff White.
„Nem igényel olajat vagy kenőanyagot, mert vízkenéssel rendelkezik. Karbantartása hasonlít egy navigációs bójáéhoz, évente egyszer ki kell emelni a vízből és megtisztítani.” - tette hozzá.
A fejlesztőcsapat számításai szerint képesek lesznek 1.5 p/kWh áron előállítani az elektromos energiát, ami kb. negyede a megújuló források árának és kevesebb, mint a szén-, gáz- vagy az atomenergia előállítási költségei.
Azt azonban White is elismerte, hogy a vérmes remények mögött egyelőre csak diagrammok állnak, amelyek prototípus teszteken és előrejelzéseken alapulnak.
„Igazolnunk kell a rendszer életképességét. A számok, lehet, hogy változnak a felskálázással, de a szivattyú kivételével az egész rendszer kipróbáltnak tekinthető.” - mondta White.
A Dartmouth remélni, hogy végül sikerül elérni a Searaser-rel az 1 MW-os teljesítményt. Jelenleg a rendszer kimenete 100 kW körül van és még nincsenek túl a hosszú távú teszteken, amelyekkel bizonyítható, hogy a berendezés kibírja a mogorva óceáni körülményeket is.
Más vállalatok is hasonló ötletekkel kísérleteznek, de nem állítják, hogy képesek olyan alacsony költséggel működni, mint a Dartmouth. Az Aquamarine Power vállalat pl. úgy becsli, hogy a Carbon Trust-támogatta „Oyster” berendezésük végül 1MW teljesítményt 8-9 p/kWh áron tud majd szolgáltatni, ami a tengeri szélenergia árával mérhető össze.
Az Oyster sokkal nagyobb, mint a Searaser, de sokkal bonyolultabb is. A tervezői azonban rendelkeznek azzal az előnnyel, hogy az első berendezés múlt nyár óta már üzemben van, így több tapasztalat és adat áll az árkalkuláció mögött. A harmadik generációs modellen pedig már dolgoznak a mérnökök.
A Carbon Trust tengeri energia programjának vezetője, Stephen Wyatt elmondta, hogy sok kihívással kell szembenéznie a szektornak:
„Például az olaj- és gáziparral kell versenyezni a hajókért és búvárokért. Időben is korlátozott, hogy mikor lehet kimenni a tengerre, így egy nagyon olcsó komponens is egy vagyonba kerülhet, ha elromlik.”
Az Aquamarine vezérigazgatója, Martin McAdam amellett érvelt, hogy a hullámenergia szektor jelenlegi stádiumában többet profitálna az összefogásból, mint a versenyből:
„Több megosztott tudás és több tisztesség szükséges az iparágban és kritikusan kell vizsgálni a különböző gépek teljesítményét. Kevesebb szokatlan javaslatra és több olyan vállalatra van szükség, akik megosztják kudarcaikat és sikereiket.”
Forrás: www.theengineer.co.uk
Ritzinger György
HÍREK
Távlatilag valósággá válhat egy olyan eszköz, amelynek segítségével az agyhullámok dekódolásával "olvasni" lehet majd a beszédkészségüket elvesztő betegek ki nem mondott szavait.
Úgynevezett hiperspektrális távérzékelési technikával készülő műholdas és légi felvételeket elemző központot nyit az ENSZ Világűrirodája (UNOOSA) a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán.
Néhány év viszonylagos nyugalom után a Nap ismét kezd felocsúdni. Mire teljesen magához tér, mintegy 20 hónap múlva, a NASA Goddard Space Flight Center naptevékenységet megfigyelő és kutató csapata egy jelentősen továbbfejlesztett előrejelzési képességgel fog rendelkezni.








