Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2017. 07. 27. - 09:10KGabi

Mi is tudunk munkát adni: mérnököknek  Jooble 

2017. 06. 20. - 20:31Hitetlen Tamás

Ez a cikk egy idealista naíva.

A cél dátum 2067-2117. A holdrajutás 1968(?) Marsra még csak szonda és robot jutott.

A Bioszféra 2 program megbukott. Voltak sikeresebb kísérletek, de kísérletek.

2017. 05. 23. - 09:12Anonymous

Hiya very cool web site!! Guy .. Excellent .. Superb

.. I'll bookmark your blog and take the feeds also? I'm satisfied to find numerous helpful info here in the put

up, we need develop extra techniques on this regard, thank you for sharing.

. . . . .

Jelenlegi hely

A világ leggyorsabb kamerája azonosítja a kóbor ráksejteket

2012.07.12.
A vérben keringő sok millió egészséges sejt között is képes gyorsan azonosítani néhány elkóborolt ráksejtet az a rendszer, amelyben egy optikai mikroszkóphoz a világ eddigi leggyorsabb kameráját csatlakoztatták amerikai kutatók.

Új optikai mikroszkópjukról a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) mérnökei az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben számoltak be. A sok millió sejt között keringő, valahonnan elkóborolt sejtek észlelése és azonosítása automatikusan működő, nagy áteresztőképességű, egyúttal gyors technikát igényel, hiszen pontos eredményekre van szükség, méghozzá ésszerű időn belül.

A digitális kamerával felszerelt mikroszkópokat tekintik jelenleg a legalkalmasabbnak a sejtelemzésre, hátrányuk azonban, hogy túl lassúak a feladatra. "Ahhoz, hogy a kóbor sejteket elkapja, a kamerának képesnek kell lennie arra, hogy folyamatos üzemmódban képek millióit készítse és dolgozza fel, mindezt igen nagy mintavételezési sebességgel" - magyarázta Bahram Jalali kutatásvezető, aki szerint a hagyományos (CCD és CMOS) kamerák ehhez nem elég gyorsak és nem elég érzékenyek. Időbe telik ugyanis, mire a pixelsorokból kiolvassák az adatokat, nagy sebességnél pedig csökken a fényérzékenységük.

Az UCLA szakemberei olyan nagy áteresztőképességű, átfolyáson alapuló optikai mikroszkópot fejlesztettek ki, amellyel minden korábbi korlátot sikerült átlépniük. A rendszer érzékenysége olyan nagy, hogy az átáramló folyadékban valós időben detektál 1 millió sejt között megbúvó egyetlen oda nem illő, kóbor sejtet. Vérvizsgálatnál alkalmazva másodpercenként 100 ezer vérsejt az új eszköz áteresztőképessége, ami körülbelül két nagyságrenddel jobb, mint a korábbi sejtelemzőké - idézte a kutatók eredményét a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál (www.sciencedaily.com/releases/2012/07/120706164420.htm).

MTI

Cikk értékelése: 
Szerző: Ritzinger Ferenc

Hozzászólások

Inkabb mutatnak meg az embereknek, hogy kell meditalni, megbocsatani es akkor nem leszne rakos sejtek.
Azokat pusztitjak el, amik felelosek a fejlodesunkert. Rakos sejt, az emberi butasag krealmanya.

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.

Kapcsolódó cikkek

Az arany nanorészecskéket kontrasztanyagként és terapeutikumként kombinálva lehet alkalmazni.
Egy amerikai vállalat érzékelő matraca észrevétlenül méri az alvás minőségét.
A fokhagyma egyik összetevője, a diallil-szulfid százszor hatékonyabb az emésztőrendszert megbetegítő baktériumokkal szemben, mint két hagyományos antibiotikum - idézte amerikai kutatók megállapítását a Scientific American című ismeretterjesztő portál (www.scientificamerican.com).
Átalakíthatja a géntechnológiát, pontosan "célzó", irányított génterápiát eredményezhet az a felfedezés, amelyet a Science című tekintélyes tudományos folyóiratban tett közzé Székvölgyi Lóránt, a Debreceni Egyetem kutatója francia és ausztrál kutatótársaival közösen.

Friss hírek

E-hajtómű? Miért ne?