Biztonságosan tárolható a szén-dioxid a gáztározóban

Kiterjedt földgázlelőhelyeken az üvegházhatású szén-dioxidot nagy mennyiségben is biztonságosan lehet tárolni. Ezt bizonyítja az ausztráliai Victoria államban elindított, a világon legnagyobbnak számító kísérleti projekt eredménye. A kutatók itt több mint 65000 tonna CO₂-t vezettek egy földalatti gáztározóba anélkül, hogy szivárgás vagy más környezeti károk keletkeztek volna. „A megfigyelések azt mutatják, hogy az eltárolt szén-dioxidnak nincs mérhető hatása a talajra, a talajvízre és a levegőre“ – nyilatkozták a kutatók.

A CO₂ földalatti tárolása ígéretes módszernek számít az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében. Ahelyett, hogy a szén-dioxidot a levegőbe bocsátanák, elválasztják a többi égésterméktől, összesűrítik, és felhagyott földalatti kőolaj-, szén- és földgázlelőhelyekbe szivattyúzzák. „A kiterjedt földgázmezők sok évnyi üvegházgáz-kibocsátást be tudnának fogadni, de más típusú tározókkal ellentétben ezt a lehetőséget eddig még alig próbálták ki“ – magyarázták Charles Jenkins és munkatársai az ausztrál CSIRO kutatóintézettől. A kísérleti projektek legtöbb terve a lakosság ellenállásán bukott el, akik szivárgásoktól és a talajvíz kémiai elszennyeződésétől tartottak. Németországban is ez a helyzet.

A CO2CRC Otway projekt a szén-dioxid földgázlelőhelyeken való tárolását célzó kevés kísérlet egyike, egyben a legnagyobb a világon. 2008 márciusa és 2009 augusztusa között 2000 méter mélyre fúrva szén-dioxidot vezettek egy földgázt áteresztő kőzetrétegbe. A második fúrás során egy számos mérőműszert tartalmazó szondát bocsátottak le, amely a mélyben zajló változásokat követte nyomon. Emellett a földfelszínen elhelyezett műszerekkel is figyelték a talajban és a levegőben jelentkező esetleges gáznyomokat.

A kutatók vélekedése szerint az ausztráliai Otway-ben elindított CO2CRC projekt eredménye azt mutatja, hogy a lakosság és a környezetvédők félelmei megalapozatlanok voltak. A gáz a föld mélyén ugyanúgy terjedt szét, mint ahogy azt modellekkel előzőleg kiszámolták. A szén-dioxid kilépése a környező kőzetrétegekbe vagy a felszínre a legérzékenyebb felügyeleti rendszerrel sem volt kimutatható. „A projekt azt mutatja, hogy a tározóban végbemenő folyamatokról elegendő tudással rendelkezünk ahhoz, hogy a jövőben nagy méretben is létrehozzunk ilyen gáztározókat” – írták Jenkins és munkatársai. A szén-dioxid földgázlelőhelyeken való tárolása elég biztonságos és hatékony ahhoz, hogy világszerte nagy mennyiségű üvegházhatású gázt kössenek meg így.

A felhagyott földgázlelőhelyeket már évek óta használják a CO₂ tárolására – többek között a norvég olajipar is. A szénbányákat is számos kísérleti projektben tesztelték világszerte. A szén-dioxid kiterjedt gázmezőkön való tárolására azonban mindeddig csak kevés, nagyon kicsi kísérleti létesítményt hoztak létre – többek között a brandenburgi Ketzinben.

Ezért sem volt tisztázott mindeddig, hogy a földalatti gázlelőhelyek mennyi szén-dioxidot tudnak felvenni, és hogy a bevezetett CO₂ milyen gyorsan terjed szét a tározóban. Otway-ben mérték meg először egy ilyen tározó kapacitását. „Az eredetileg földgázzal kitöltött tér 56-84%-át foglalta el a szén-dioxid” – írták a kutatók. Ez bizonyítja a tározók nagy befogadóképességét.

(PNAS, 2011.12.13.)

Forrás: www.scinexx.de

Garamvölgyi Ágnes