Cápák inspirálhatják a jövő vegyi anyag szenzorjait

A tudósok bíznak benne, hogy a kutatást fel lehet használni a jövő vegyi anyag érzékelőinek fejlesztésében, amelyeket be lehet majd vetni például víz alatti felderítésre, vagy a gyógyszeriparban és a terrorizmus elleni harcban.

Dr Johnathan Cox, az egyetem vegyipari tanszékéről a Cambridge Egyetem kutatóival és a Londoni Természettudományi Múzeum munkatársaival együtt dolgozik a projekten. Egy pörölycápa kicsinyített modelljét vizsgálják egy víztartályban, hogy megfigyeljék az áramlást a különös, lapos fej orrjárataiban.

A cápafej orrjáratainak pontos modelljét a Természettudományi Múzeum pörölycápa példánya alapján készítették CT szkenner és 3D nyomtató segítségével.

„Az emberek a tüdőjükkel szívják át a levegőt az orrukon a szagláshoz, a cápák akkor tudnak szagolni, amikor úsznak előre, amivel áthajtják az orrukon keresztül a vizet.” - mondta Cox.

„A pörölycápa orrjárata egy csővezeték labirintushoz hasonlít, egy központi U alakú csatornával, amelybe a kisebb járatok csatlakoznak, ahol a szagló receptorok találhatók. Azt vizsgáljuk, hogy hogyan áramlik át a víz a csatornácskákon, miközben a cápa úszik.”

A cápák úszás közben legyezőszerű mozgást végeznek fejükkel jobbra-balra. Ennek szimulálásához a fej modell beállítási szögét változtatták a kutatók.

„Nagyon örültünk, hogy minket is belevontak a projektbe - ez egy remek példája az interdiszciplináris kutatás erejének. Dr Cox a cápaszaglás tudományát biztosítja, mialatt mi a folyamat áramlástani oldalának megértésével járulunk hozzá a kutatás sikeréhez.” - mondta Dr Timothy Nickels, a kísérleti áramlástan docense a Cambridge Egyetemről.

„Ez az izgalmas kutatás képes kombinálni egy 50 éves múzeumi példány 3D képalkotással készített modelljét, a cápák eredeti környezetben való megfigyelését és kísérleti áramlástani kutatást, hogy megfejtse, hogyan működik a pörölycápák szaglása.” - összegzett Dr Richard Abel, a Londoni Természettudományi Múzeum munkatársa.

Forrás: www.theengineer.co.uk

Ritzinger György