Csak "a mi autónk" dacol a válsággal

Japán gazdasága vergõdik a válság súlya alatt. Legnagyobb vállalatai, a Toyota, a Honda és más autógyártók is veszteségesek voltak az elõzõ évben, és nem várható gyors javulás, mivel a termelés fõként az amerikai piacokra épült. Gondot jelent továbbá az erõs jen is, amely a külföldi értékesítéseken elért profitot fogja vissza.

A gazdasági válság különösen súlyosan érinti Japán gazdaságát, mely nagymértékben támaszkodik a gépjármûgyártásra, és ezen belül is fõként az exportból származó bevételekre. Nem elég tehát, hogy a súlyos visszaesést elkönyvelõ autóipar az egyik húzóágazat, annak külföldi kitettsége, elsõsorban az amerikai kereslet visszaesése, tovább rontja a helyzetet.

Különösen érzékenyen érinti ez azokat a nagy gyártókat, melyek termelési mechanizmusa eddig világszerte csodált volt hatékony beszerzésük, magas minõségük és vevõorientált mûködésük miatt. Ilyen vállalat például a Toyota, mely a világ vezetõ autómárkái közé tartozik, szakértõk szerint viszont most fennállása egyik legnagyobb kihívásával áll szemben.

A „japán csoda” hátterében a gyenge jen állt mindezidáig, amely biztosította, hogy külföldi eladás esetén akár több ezer eurót/dollárt is profitált a cég az adásvételen. A jen árfolyama jelenleg azonban növekedõben van, ami talán még rosszabbul érinti az autóipart, mint maga a válság által okozott kereslet-visszaesés.

A teljes autóipar adatait nézve tavaly év végén 25,2%-kal kevesebb autót gyártottak Japánban, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Már mintegy 24 000 bérmunkást bocsátottak el az autóiparból, ami különösen súlyos probléma, mivel a szigetországban nincs munkanélküli segély, ezért az elbocsátottak megélhetése került veszélybe.

A japán gazdasági miniszter a jelenlegi krízist a II. világháború óta a legsúlyosabb válságnak titulálta. Tény, hogy a GDP 12,7%-kal csökkent októbertõl decemberig, amire az 1974-es olajválság óta nem volt példa. Az utóbbi 7 évben elõször nem prognosztizáltak gazdasági növekedést Japánban.

Sosem látott visszaesés

A már említett Toyota története során elõször könyvelt el veszteséget, méghozzá 3 milliárd eurónak megfelelõ jent. Ezért azonnali költségcsökkentésbe kezdett elsõsorban a kutatás-fejlesztés és a marketing területén. De a gyártást is visszafogta, az elsõ negyedévben 519 ezer darabbal termeltek kevesebbet a japán gyárakban, ami a kapacitások több mint felét jelenti, csakhogy ezzel kétségessé válik a méretgazdaságosság elve, azaz hogy ilyen alacsony termelési szint mellett hatékony-e még termelni.

A Nissan is kénytelen megszorítani a nadrágszíjat, és világszerte 20 ezer embert bocsátottak el. A likviditási gondok leküzdésére telephelyek és ingatlanok eladását tervezik. És kétségessé vált a Nissan-Renault szövetség is, ugyanis nincsen pénz a tervezett indiai és marokkói közös üzemek megnyitására.

A Honda, a Mazda és a Mitsubishi is veszteséges volt az elõzõ évben, mivel mind nagy arányban amerikai piacokra termel, ám az USA-ban kialakult hitelezési válság a tartósfogyasztási cikkek vásárlását jelentõsen visszavetette, így drasztikusan csökkent a kereslet nemcsak az ingatlanok, de az autók iránt is. A Hondánál 3100 munkahely szûnt meg, és 56 ezer autóval gyártottak kevesebbet a múlt évben, míg a Mazda 148 ezer darabbal csökkentette termelését, a Mitsubishi pedig felfüggesztette az új oroszországi üzemének építtetését.

Az üdítõ kivétel

Az egyetlen nyereséggel záró japán autógyártó a Suzuki. Ennek oka, hogy õk kevésbé függnek az amerikai piactól, hiszen fõ piacuk Japán mellett Európa, illetve a Suzuki elsõsorban kisebb személygépkocsik gyártására specializálódott, aminek a kereslete kevésbé csökkent, mint a felsõ kategóriás autóké. Valószínûsíthetõ azonban, hogy a Suzuki sem fog tudni hosszú távon dacolni a válsággal.

A gyártók többsége beszüntette az olyan költséges tevékenységeket is, mint az autóversenyek és motoros sportok támogatása. A Subaru és a Suzuki a rally világbajnokságból szállt ki, a Mitsubishi nem indult a Dakaron, a Honda pedig kivonult a Forma 1-bõl.

Kitekintõ - Szanyi Zsófi
www.kitekinto.hu