Cukornádból műanyag

Cukornádból műanyagot előállítani éppen olyan olcsó tud lenni, mintha olajból készítenénk, állítja a Dow Chemical. A cég Brazíliában tervezi az új üzem felállítását, amely állításuk szerint a világ legnagyobb, növényi alapanyagokat felhasználó műanyag gyára lesz.
 
A projekt egy 240 millió literes, a Mitsui-val közösen megépített etanol üzem létrehozásával indul az év későbbi részében. A Dow jövő év elejére fejezi be az átalakító létesítmények mérnöki terveit, ahol ezt a nagy mennyiségű etanolt több ezer metrikus tonnányi polietilénné alakítják át. A polietilén ma a világ jelenleg leggyakrabban használt műanyaga.
 
A biológiai alapú vegyi anyagok előállítása az utóbbi években nagymértékben növekedett, de a teljes piacnak még mindig csak 7,7%-át teszi ki. A gyártás sok esetben így is csak speciális vegyi anyagok és hiánypótló termékek előállítására korlátozódott. Most viszont, a Dow állítása szerint, a növényi alapú nyersanyagokból előállított vegyi anyagok gyártása készen áll arra, hogy fej-fej mellett versenyezzen a petrolkémiai anyagok nagyipari gyártásával.

A legtöbb nagyipari vegyi anyagot olajból készítik. Világszinten évente kb. 80 millió tonna polietilént állítanak elő, de a magas olajárak megnövelték a gyártási költségeket is. Emellett az is közrejátszik, hogy Brazíliában a cukornád jelentős és hosszú távú állami támogatása lehetővé tette az ipar számára, hogy redukálja a költségeket, így az etanol most már a fosszilis anyagokhoz viszonyítva is versenyképessé vált. Cukorból műanyagot előállítani „nem feltétlenül volna vonzó más régiókban is”, állítja Luis Cirihal, a Dow megújuló alternatívák és üzleti fejlődés Latin-Amerikában részlegének felelős igazgatója.

Alapanyag csere: a brazíliai cukornád kiszoríthatja a kőolajat a műanyaggyártásból. (Illusztráció: Dow Chemical)

Az etanol etilénné alakításának a technikája – ami a polietilén prekurzora – nem új dolog. „A dehidratálási folyamat, amely során az etanol etilénné alakul, már az 1920-as évektől ismert. Az egyetlen dolog, ami új, az a méret” – mondja Cirihal. Az új üzem polietilén termelési kapacitása már a petrolkémiai üzemekéhez hasonlítható. Ugyan a pontos termelési mutatók még nem tisztázottak, de nagyjából abban a nagyságrendben fognak mozogni, mint „amit már előzőleg is hallottak”, utalt Cirihal a Dow egyik tervezett projektjére, amelyben 350,000 metrikus tonna polietilént állítottak volna elő cukornádból. (A tervezetet egy együttműködésre alapozták, amely a válság következtében véget ért.) Mindenesetre nagyobb lesz, mint a brazil központú Braskem 200,000 tonnás „cukornádból-polietilént üzeme”.

Az új üzem nem az első esete annak, hogy a Dow komolyabb összeget fektet biológiai alapú műanyag gyártásába. Egy évtizeddel ezelőtt a Cargill-al szövetkezett kukorica alapú műanyag előállítása céljából, de 2005-ben a Dow kilépett a partneri kapcsolatból, miután a bio-műanyag piac nem indult be. Cirihal állítása szerint a Dow most egy másmilyen megközelítést alkalmaz. A korábbi műanyag egy új féle anyag volt, és kiderült, hogy nehéz a piacra juttatása és az elosztása. Az igazgató szerint éppen ez az oka annak, hogy most egy mindennapi anyagot állítanak elő egy már kialakult piac számára, így a nádcukor alapú polietilén éppen olyan jól fog teljesíteni, mint az olaj alapú.
 
Cirihal szerint a Dow úgy tartja alacsonyan a költségeket, hogy a folyamat minden egyes lépését saját maga végzi, egészen a nádcukor termesztésétől a polimerek előállításáig. Ennek köszönhető például az is, hogy a nádcukor termesztéséből megmaradt biomasszából tudja magát az üzemet energiával ellátni. Az ilyen módon előállított műanyagok tehát versenyképesek lesznek a petrolkémiai produktumokkal, a cég mégis abban bízik, hogy többet fog elkérni a termékeiért, hiszen jelentős igény van az alacsony széndioxid lábnyommal rendelkező, fenntartható anyagokra.

Forrás: www.technologyreview.com

Püski László