Drót-robot kutatja az elektromos hálózat hibáit

A több tízezer mérföld megtételére tervezett robot hatalmas segítséget nyújthat az észak-amerikai vezetékrengeteg feltérképezésében, így a jövőben a drága helikopteres fürkészésre nem lesz már szükség.

Az Elektromos Energetikai Kutatóintézet (EPRI) munkatársai által fejlesztett 18 kg tömegű és 1,8 m hosszúságú prototípus első tesztjét a hónap végére tervezik. Az eszköz görgők segítségével kapcsolódik pályájához és a villanyoszlopok csatlakozásai sem jelentenek akadályt a továbbhaladásában.

A téglalap alakú robot - ami leginkább egy kicsinyített napelemes autóra hasonlít – nagyfelbontású kamerával és érzékelőkkel van felszerelve, így könnyen detektálja a túl magasra nyúló, a vezetékek épségét veszélyeztető fákat is. Leggyakrabban ugyanis a túlméretes és rosszul nyírt fák okolhatók az áramkimaradásokért - többek között a nagy 2003. augusztusi betliért is, amikor közel 50 millió ember, több mint 24 órán át maradt áram nélkül az Egyesült Államokban. „Képelemzéseket fog végezni, hogy a korábbi és az aktuális felvételek összehasonlításával képes legyen pontosan meghatározni a problémát” – nyilatkozta Andrew Phillips, az intézet programért felelős igazgatója.

A prototípus észleli a hálózat kapcsolódási hibáit, melyek sokszor túlmelegedést idéznek elő, és folyamatosan figyeli az elektromágneses interferenciát is. Képes ugyanakkor adatokat fogadni azoktól a meglévő érzékelőktől, melyek alapvetően a helikopteres vagy földi ellenőrzésekhez szolgáltatnak információt. „Azzal, hogy a hálózat vizsgálatához nem szükséges a szakembereket folyamatosan terepre küldeni, hatalmas előrelépést könyvelhetünk el mind a költséghatékonyság, mind a megbízhatóság terén. Bár a robot pontos árát még nem tudjuk, biztosan nem fog 500 ezer dollárnál többe kerülni, és a becslések szerint legalább 30 százalékos költségcsökkenést eredményez majd az eddig alkalmazott eljárásokhoz képest.” – mondja Phillips.

A robot kb. 3 mérföldes óránkénti sebességgel képes haladni a magasfeszültségű vezetékeken. Az első tervek szerint a hajtásról a készülék felületét borító napelemek gondoskodtak volna, egy az eszköz belsejébe helyezett lítium-polimer akkumulátor töltésével. „Később arra jutottunk, hogy a szükséges energiát inkább a hálózatból – elektromágneses indukció útján - érdemes venni. A napelemeket pedig tartalékként, biztosítékként alkalmazzuk.”

A legtávolabbi területekről az összegyűjtött, de még fel nem dolgozott adatok műholdon keresztül kerülnek a közműhöz. A nagyobb méretű információk, mint például a digitális képek, mobiltelefon hálózaton keresztül jutnak el a központhoz akkor, amikor a robot a közléshez megfelelő jelerősséget érzékel. Phillips szerint egy robot évente kétszer lesz képes bejárni egy 80 mérföld hosszúságú vonalat.

George Juhn, az ontáriói áramszolgáltató óriás, a Hydro One beruházástervezési igazgatójának elmondása szerint az ipar távirányított repülőket is tesztel az adatgyűjtéshez. „Az eszköznek, ahogyan az új robotnak is, átfogó tesztelésen kell bizonyítania, hogy hasznos információkat képes szolgáltatni.” – nyilatkozta. Phillips szerint azonban a repülőknek, főleg az esetleges balesetek miatt, a szigorú légiközlekedési előírásoknak is meg kell tudni felelniük, míg a „drótrobot” lényegesen kevesebb veszélyt jelent és egész évben (éjszaka is), folyamatosan használható valamennyi vonalon.

Az első próbaüzemre, melyet a tervek szerint egy 275 mérföld hosszúságú vonalon fognak bonyolítani, legkorábban 2014-ben kerülhet sor.

Forrás: www.technologyreview.com

Varga Balázs