Egy energiatakarékos sört kérek!

A sörfőzéshez szükséges víz, maláta, komló, némi idő, sok szenvedély és amit a reklámok a felsorolásból gyakran kifelejtenek, temérdek energia. Már a folyamat hőigénye is tetemes: egy átlagos sörfőzdének, melynek éves össztermelése egy millió hektoliter, kb. annyi hőenergiára van szüksége, mint ezer háztartásnak. Az elektromos áram szükséglet meg még magasabb, kétezer háztartás körül mozog.

Az állandóan növekvő olaj- és gázárak, valamint az egyre dráguló elektromos energia arra sarkallja a sörfőzdéket, hogy energiatakarékos technológiákat fejlesszenek. Ettől valószínűleg nem lesz olcsóbb a sör, de a vállalkozások gazdaságos működéséhez mindenképpen hozzájárul és a környezet is sokat profitálhat belőle. Az italok előállításához és töltéséhez szükséges gépekre specializálódott Krones AG szakértői ezért azon dolgoznak, hogy a sörfőzés energiaszomját csillapítsák.

Mivel a főzés folyamata a sörkészítés energiaigényének 70%-át emészti fel, a mérnökök ezt vették célkeresztbe. A főzés két részből áll, az első a cefrézés, amely során a malátaőrleményt melegítik, főzik, majd ülepítik és szűrik. A cefre oldott anyaga nagy mennyiségű szénhidrátot és egy kevés fehérjét tartalmaz. A következő lépés a komlózás, amellyel óvatosan kell bánni, mert egyszerűen fogalmazva, a sör itt kapja meg az ízét. Ehhez a sörfőzőfazekakban a cefrét egy adag komlóval főzik. Alapjában véve a legtöbb sörfőző rendszer ugyanazon az elven működik: felforrósítják a komló-sörcefre keveréket és mivel a  melegvíz sűrűsége kisebb, mint a hidegé, a keverék egy a sörfőző edényben álló hőcserélőben automatikusan felemelkedik és folyamatos keringésről gondoskodik a sörfőző fazékban.

„A folyamatos mozgás döntő a későbbi íz szempontjából, egyben az új rendszerünk alapja.” - mondta Ralph Schneid, a Krones AG sörfőzési technológia fejlesztéséért felelős termékmenedzsere. A komló-cefre leves keringése nélkül ugyanis a gabona főzésekor törvényszerűen keletkező dimetil-szulfid nem tud eltávozni, ami egy sörfőzőmester szerint a következő eredményre vezethet: „Ha csak az illékony anyag 100 egység per billiomod része a főzési folyamat során visszamarad, a sör később zeller illatú és ízű lesz.” Az említett mennyiség kb. egy darab kockacukornak felel meg, egy olajtanker tartályában feloldva. A dimetil-szulfid eltávolításához a főzőüst tartalmát legalább egy óráig kell keringetni, de nem feltétlenül kell az egész idő alatt főzni. A „Stromboli” névre hallgató újonnan fejlesztett rendszer alapötlete, hogy a folyamat keringetését nem főzéssel garantálják.

A Krones mérnökök trükkje: egy pumpából és egy fojtásból álló egység, amely a hőcserélő felett alacsonyabb nyomást állít elő. A keletkező szívóerő lehetővé teszi, hogy az egész edény tartalmát egy kisméretű pumpa segítségével keringessék, anélkül, hogy forrásban tartanák. A Stromboli segítségével a főzési fázis komolyan lerövidíthető, amely 40%-os energia megtakarítást is jelenthet.

„A sörfőzdék le akarnak faragni a költségekből, ezért az enerigahatékony technológiák iránti érdeklődés nagyon nagy.” - erősítette meg Roland Pahl, a berlini Gépészeti- és Csomagolástechnikai Kutatóintézet Sörfőzési Kutató- és Oktatólaboratóriumából. Pahl elmondta, hogy nem csak a Stromboli új a piacon, a konkurencia is megpróbálja gépeit tökéletesíteni. „Az egészséges verseny az egész ágazatot technológiailag előre viszi.” - tette hozzá.

Forrás: www.heise.de/tr

Ritzinger György