EmTech: új emberi fajra készülhetünk

Jövőbe látás: Juan Enriquez beszédet tart EmTech 2011 konferencián.
Fotó: Technology Review

Az élet áttervezésének képessége egy olyan forradalom szikrája lesz, ami mellett eltörpülnek a gazdasági és digitális forradalmak, mondja Juan Enriquez író, befektető, és az Excel Venture Management ügyvezető igazgatója. Az új genomikai technológiáknak köszönhetően a tudósok nem csak a valaha volt leggyorsabban tudják leolvasni egy szervezet genetikáját, hanem egyre összetettebb módosításokat is tudnak eszközölni magán a génállományon belül, ami által új képességekkel rendelkező szervezetek jönnek létre.

Enriquez nemrégiben a Technology Review EmTech konferenciáján tartott beszédet. Előadásában elmondta, hogy az élet kódjának átírását lehetővé tevő nemrég felfedezett képességünk alapvetően fogja megváltoztatni a jelenleg általunk ismert világot. Ugyanis azzal, hogy a környezetünket és saját magunkat is át tudjuk tervezni, az emberiség túlhalad a darwini evolúció korlátain. Enriquez szerint az eredmény akár új fajokat is jelenthet.

Enriquezzel a Technology Review főszerkesztője, Emily Singer beszélgetett az előadást követően.

TR: Miért gondolja, hogy új emberi fajok lesznek?
Juan Enriquez: Új emberi faj az, amelyik elkezdi a vírusok, a növények és az állatok, valamint a saját maga evolúcióját irányítani. Amint ezt tesszük, Darwin szabályai jelentősen pellengérre vannak állítva, esetenként még kudarcot is vallanak. Azáltal, hogy evolúciónkat közvetlenül és tudatos módon ellenőrzésünk alá vonjuk, egy olyan világban kezdünk élni, ahol a dolgokat saját tetszésünk szerint alakíthatjuk.
Ha egyszer csak kikapcsolnánk a villamos energiát, azt látnánk, hogy emberek milliói halnak meg gyorsan, mert nem lennének pl. asztmás gyógyszerek, légzőkészülékek, inzulin és még sok-sok olyan dolog, amit azért találtunk ki, hogy megvédjük az embereket a haláltól. Végül aztán eljutunk arra a pontra, ahol az evolúciót az irányítja, amit mi magunk terveztünk meg. Na, ez a nagy dolog! Napjaink plasztikai műtétjei piskótának fognak tűnni amellett, ami még ezután jön.

Ez a közelgő forradalom hogyan fogja átalakítani a világot?
A ma közvetített adatok 98 százaléka egy olyan nyelven történik, amit 30 ével ezelőtt senki sem beszélt. Most egy hasonló időszakban vagyunk, de ez a forradalom jobban el fog terjedni, mert ez egy olyan szoftver, amely a hardverét saját maga írja.
Az emberek azt hiszik, hogy ez a technológia csak a gyógyszeriparban és a biotechnológia területén belül eredményez változásokat, de ennél sokkal többről van szó. Például már a vegyipart is változásba hozta. A Dupont bevételének negyven százalékát az élettudományok adják. Mindent meg fog változtatni; országokat is, hogy melyik gazdag és melyik szegény. Új etikát fog létrehozni.

Új etikát?
Még az olyan alapvető kérdéseket is megváltoztatja, mint a szex. Azelőtt lényegében csak egy módja volt annak, hogy az embernek gyermeke legyen. Ma már legalább 17 van. A szexet tulajdonképpen függetlenítettük az időtől. Lehet kilenc hónap alatt gyerekünk, de ha akarjuk, le is fagyaszthatjuk a spermát vagy a megtermékenyített petesejtet, majd beültethetjük 10 vagy akár 100 év múlva. Egy egész állatot létre tudunk hozni annak csupán egyetlen sejtjéből. El tudtuk kezdeni a reproduktív sejtek megváltoztatását. Mire mindez összeáll, már ott tartunk, hogy alapjaiban megváltoztattuk a reprodukció módját és szabályait.

Mi kell ahhoz, hogy új fajokat hozzunk létre?
Már kezdjük látni, hogy ez az egész tulajdonképpen kis változások felhalmozódása. Tudósoknak nemrégiben sikerült összehasonlítani a neandervölgyi és a modern ember génállományát, és kiderült, hogy az eltérés mértéke mindössze 0,004 százalék. A legtöbb ilyen változás a spermákat, a heréket, az illatot és a bőrt érte.
A mikrobák áttervezése már önmagában fajokra oszthat minket. Lenyűgöző, amikor az emberi testben élő mikrobákon szekvenciális technológiát alkalmazunk. Mindannyian szimbióták vagyunk; 1,000-szer több mikrobiális sejt van a testünkben, mint emberi sejt. Nem tudnánk emészteni vagy élni a gyomrunkban található mikrobiális sejtek nélkül. Egyes embereknek például olyan mikrobáik vannak, amelyek jobban elnyelik a kalóriákat. A cukorbetegeknek egy kicsivel édesebb a bőrük, amely megváltoztatja a mikrobiális faunát és ez megnehezíti a sebek gyógyulását.

Az emberi faj megerősítésével kapcsolatosan az egyik aggodalom az, hogy csak néhány ember számára lesz hozzáférhető a technológia, és ez csak még nagyobb gazdasági megosztottságot okoz. Úgy gondolja, hogy ez valóban így lesz?
Az ipari forradalom idején egy emberéletnyi idő kellett azon iparok létrehozásához, amelyekkel megduplázhatták az ország gazdagságát. A tudás forradalmának idején nagyon gyorsan lehet milliárdos cégeket felépíteni akár 20 emberrel. Ennek következménye az, hogy egy ország gazdagságát is nagyon gyorsan meg lehet duplázni. Koreában 1975-ben az emberek átlagos jövedelme egyötöde volt a mexikóiakéhoz képest, ma pedig az ötszöröse. Még a legszegényebb helyeken is hamar lehet jólétet teremteni. Ezt Bangalore-ban, Kínában is látni lehet. Az érem másik oldala az, hogy jelentéktelenné is ugyanolyan hamar lehet válni.

A tudósok már 10,000 emberi génállomány szekvenciálásának a környékén tartanak. Ön arra mutatott rá, hogy mindez jelentős különbségeket okozhat fajunkon belül, ezért bizonyos etikai szempontokat is figyelembe kell venni. Miért?
A génmódosítás egy nagyon kényes kérdés, nem véletlenül kerülgetjük már az 1930-as és 40-es évek óta. Az eugenikai mozgalmak mögött sok kutatási eredmény az USA elit egyetemeiből került ki, és katasztrofálisan hibás módon alkalmazták. De, amennyiben például a kutyák, a lovak és a madarak fajai között alapvető különbségek vannak, fel kell tennünk a kérdést, hogy valóban igaz-e az, hogy az emberek között nincsenek jelentős különbségek? Erre a kérdésre nagyon hamar fogunk választ kapni. Ha ez meglesz, valóban egy olyan etikai és morális kereten át kell végiggondolnunk azokat a kérdéseket, amelyek túlmutatnak a tudományon.

Forrás: www.technologyreview.com

Püski László