Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

06/06/2014 - 23:24Márk

És alakul a benzines common rail :D Hogy utána mi lesz a következő azt én speciel kiváncsian várom

06/06/2014 - 22:46Márk

Szerintem logikus az elgondolás,vegyünk példának egy léghűtéses motort (mondjuk egy simsont) A hűtőbordák nagyobb felületet biztosítanak a hő átadásának de ha egyhelyben járatom hamar felmelegszik, ahhoz hogy ténylegesen megtörténjen a hőátadás a levegővel haladnom kell így folyamatosan cserélődi

04/25/2014 - 17:41zsolt

nem is lehet összehasonlítani.

Fényhullámok a szénhálóban

2012.07.17.
A grafén nemsokára leválthatja a szilíciumot, a rendkívül kicsi és gyors tranzisztorok anyagát.

A grafén vezeti az áramot, mert az elektronok csapdába esnek a szénhálóban, mialatt nagy szabadsággal mozognak benne. Egy nemzetközi kutatócsoport azonban kimutatta, hogy meglepő módon a fotonok is csapdába esnek a grafénhálóban, és mozognak azon. „Ráadásul a fényhullámokat irányítani is lehet ott” – nyilatkozta Fritz Keilmann, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem (LMU), a Center for Nanoscience (CeNS) és a Max-Planck-Institut für Quantenoptik (MPQ) munkatársa, akinek nagy szerepe volt a kutatásokban.

A fényhullámokat közvetlenül elektromos mezőkkel és árammal lehet irányítani. Ez alapján elképzelhető, hogy a jövőben a grafénban árammal lehet majd irányítani a fényt, az áramot pedig talán fénnyel, mindezt nanoszkopikus méretű, a milliméter milliomod részét kitevő pályákon és rendkívül kis, egy pikoszekundumnál is rövidebb kapcsolási idővel. Ezen alapulva talán olyan számítógépeket is ki lehet majd fejleszteni, amelyekben a graféntranzisztorokat árammal és fénnyel egyaránt lehet kapcsolni.

A számítások már régebb óta sejttették azt, hogy a fotonok mozognak a grafén mentén. A hosszúhullámú infravörös fény fotonjai azonban rendkívül fékezetten mozognak. Ez annak köszönhető, hogy a fotonok és az elektronok együtt egyfajta „vegyes részecskét” alkotnak. Ezeket az ún. plazmonokat azonban mindeddig nem tudták vizsgálni, mert a gerjesztő fotonok impulzusa túl alacsony volt.

Az áttörést egy nanoszkopikus méretű fémhegy jelentette, amelynek végén koncentrálódik az infravörös fény. A fény fotonjai így olyan impulzust kapnak, amely akár hatvanszorosa is lehet az eddiginek. Ezzel az impulzussal át tudnak alakulni plazmonokká, és a fémhegyről kiindulva a grafénon mozognak. Az ehhez szükséges berendezés már rendelkezésre áll egy hagyományos közeli infravörös mikroszkóp formájában, amelynek finom pásztázó csúcsát általában arra használják, hogy anyagok kémiai összetételről készítsenek raszterképeket.

Jelen esetben mindössze egyetlen raszterképet készítettek a grafénminta széléről. A plazmonok visszaverődése a raszterkép széléről egy interferenciaképet hozott létre, amelyből le lehetett vezetni ezeknek a „vegyes részecskéknek” a létezését, ráadásul érdekes tulajdonságaikat is le lehetett olvasni. Ezek közé tartozik többek között a visszaverődés mértéke a grafén széléről, valamint a felhasználás szempontjából különösen fontos elektromos sebességváltozás. Ezzel a fény régóta kutatott elektromos irányítása valósággá vált.


Az infravörös képalkotó kísérletben egy grafénréteg (G) található szilícium-dioxidon (SiO2). A beérkező fény (zöld nyíl) visszaverődik (kék nyíl), miközben koncentrikus plazmonhullámok (pirossal) indulnak ki a megvilágított hegytől. (Kép: © Fei et al. / NPG)

Egy spanyolországi munkacsoport is ugyanerre az eredményre jutott, ők azonban nem grafitból, hanem gázfázisból leválasztott grafénfilmet használtak.

Forrás: www.pro-physik.de

Garamvölgyi Ágnes

Cikk értékelése: 

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Kapcsolódó cikkek

A hiányzó 95 % megismeréséért újabb óriási gyorsítót építenek az Alpoktól a Jura-hegységig.
Videón a hanghullámos lebegtetés.
Új módszer kékmoszatok fotonikus mérésére
Az új technológiával gyorsabban gyárthatók a napelemek

Friss hírek

A drónok alkalmazási területe napról napra szélesedik; hallottunk már mezőgazdasági-, és csomagküldő-drónokról is. A következőkben hálószövő drónokról olvashatunk, amelyeket a kutatók építkezéseken szeretnének felhasználni.