Halkítsd lejjebb a zenét!

Emberek milliói teszik kockára hallásukat azzal, hogy MP3 lejátszóval vagy okostelefonnal huzamosabb ideig hangos zenét hallgatnak. Az indianapolisi dB Logic új technológiájú fülhallgatói a maximum hangerő szabályozásával szándékoznak megelőzni az efféle károsodásokat, anélkül, hogy a hangosabb zenei részek torzulnának vagy a lágyabb részek hallhatatlanná válnának.

A Sony Walkman 1979-es bemutatásával kezdődött meg a hordozható zenelejátszók és fejhallgatók korszaka. Mégis, az elmúlt évtizedben a digitális zenelejátszók széles körű elterjedése egy új közegészségügyi veszélyt hozott létre, hiszen a digitális eszközök olyan nagy mennyiségű adatot képesek tárolni, hogy a felhasználók sok-sok órán keresztül hallgathatják bárminemű megszakítás nélkül. Brian Fligor, a bostoni gyermekkórház a hordozható médialejátszók okozta halláskárosodás szakértője szerint „a hordozható CD lejátszók korában az emberek legfeljebb heti hét órát hallgattak ilyen módon zenét”. Fligor nemrégiben New Yorkban végzett egy kutatást a digitális lejátszókat használó emberek körében, és azt tapasztalta, hogy „az átlagos ember nagyjából heti 18 órát hallgatja, de olyanok is akadtak, akik akár heti 70 óráról számoltak be.”

Hangerő szabályzás: A képen látható fülhallgató a felhasználó hallását védi úgy, hogy az átlag hangerőt nem engedi 85 decibel fölé emelkedni. Fotó: Conrad Warre/TR

A felhasználókat akkor fenyegeti a halláskárosodás veszélye, ha a magas hangerőt hosszú időtartammal kombinálják. Egy, az Európai Bizottság által támogatott kutatás megállapította, hogy a digitális lejátszók maximum hangereje 88 és 113 decibel között mozog, a gyakorlati zajszint viszont akár 120 dB is lehet, a fülhallgató típusától és elhelyezkedésétől függően. (A leghalkabb hallható hangok zajszintje 0 dB, a 120 dB pedig egyenértékű egy közeli repülőgép felszállásának hangerejével). A becslés szerint az EU-ban ily módon jelenleg akár 10 millió ember is kockáztatja hallását.

A dB Logic rendszere egy az audió jel által táplált áramkörrel szabályozza a fejhallgató hangerejét, így nincs szükség külön áramforrásra. Az áramkör szívében egy apró transzformátor található, ami a lejátszó által kibocsátott alacsony feszültségű audió jeleket emeli magasabb szintre, hogy be tudja indítani magát a hangerőt szabályzó tranzisztorokat. A rendszer csak akkor mérsékeli a hangerőt, ha az átlag zajszint 85 dB fölé emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a lágyabb hangok is teljes hangerővel tudnak megszólalni, és az erőteljesebb, 85 dB feletti hangok sincsenek hirtelen lecsökkentve. A másik két népszerű hangerő csökkentési módszer – egy ellenállás segítségével csökkenteni az audió jelet, teljesen függetlenül az adott hangerőtől, vagy egy pár dióda segítségével az egész hangot megvágni egy bizonyos jelszint küszöb fölött – ezekre nem képes.
 „A dB Logic rendszerét bárhogyan be lehetne állítani, hogy milyen adott hangerő fölött limitáljon, végül azonban a 85 dB-t választották ki, ugyanis a U.S. Occupational Safety and Health Administration (az Egyesült Államok Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Hivatala) előírása szerint ezen hangerő fölött kell a dolgozók hallását védeni” – mondta Med Dwyer, a dB Logic műszaki vezérigazgató-helyettese és társalapítója.

Fligor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a hangerőszabályzó technológiák valóban megoldanák a problémát. Szerinte a nyolcvanöt decibel „nem valami varázsszám, ami fölött veszélyben van az ember, alatta pedig nem”, hanem éppen az időtartam hossza a kritikus tényező. (Egyébként a hangos zene egyik őszinte szeretője, maga Fligor is 89 dB fölött hallgat akár napi 90 percet is, ugyanis számításai szerint ez egy olyan időtartam, amely még nem károsítja a hallását.). Fligor szerint az ideális az volna, ha a digitális lejátszók folyamatosan nyomon követnék a hangerőt, így a felhasználó tudhatná, hogy a kumulált hangerő mikor kezd veszélyt jelenteni. „Nem arról van szó, hogy az eszközöknek megvan-e az ehhez szükséges kapacitása; hanem maga az ezt követelő felzúdulás hiányzik” – mondta Fligor. „Egyébként meg minek építene be bármelyik gyártó ilyen funkciót, hogy aztán esetleg még valamilyen peres ügyet is a nyakukba akasszanak?”

Dwyer egyetért abban, hogy az időtartam fontos tényező. „A dB maga is úgy gondolta, hogy olyan terméket kell előállítani, amely a hangerő mellett az időtartamot is számításba veszi.”- hangsúlyozta. Egyszerűen csak túl bonyolult lenne a felhasználók számára minden információt megfelelően kezelni, így a cég inkább az előre beállított hangerő limitek egyszerűsége mellett döntött.

Ilyen, vagy ehhez hasonló hangerőszabályzó technológiák hiánya esetén Fligor a zajszűrős fejhallgatók használatát javasolja, amelyek már természetüknél fogva is arra késztetik a hallgatót, hogy alacsonyabb hangerőn üzemeltesse az eszközt. (Dwyer szerint a fülre helyezhető dB Logic fejhallgatók nem sok külső zajt szűrnek ki, a fülbe helyezhető fejhallgatóik viszont már igen, főleg ha az iPod-okhoz és iPhone-okhoz mellékelt „fapados” fülesekkel hasonlítjuk össze.) „Mindazonáltal – mondja Fligor – ha valaki a hangerő szabályzós fejhallgatót választja a hagyományossal szemben, akkor ez egy ésszerű döntésnek mondható.”

Forrás: www.technologyreview.com

Püski László