Intelligens fényszóró

A Karlsruhei Technológia Intézet (KIT) kutatói egy újfajta vezetőasszisztens rendszert fejlesztettek ki, amely képes felismerni a sötétben vagy félhomályban az út szélén felbukkanó objektumokat – pl. embereket és állatokat – és még idejében megvilágítja őket. Az egyetem Mérés- és Irányítástechnika Intézetében megszületett találmánynak a felsőkategóriás járművekbe már régóta beépített infravörös kamerával szemben van egy döntő előnye: a sofőrnek nem kell egy képernyőre pillantania, ami elterelheti figyelmét, hanem közvetlenül a fényszóró figyelmezteti a veszélyre.

A rendszer alapja továbbra is egy infravörös kamera, amelynek képeit egy szoftver analizálja. Az algoritmus felismeri a veszélyes objektumokat és meghatározza térbeli helyüket. Egy LED lámpasor pedig, amelynek fényét spotlámpa szerűen lehet irányítani, megvilágítja őket. A megvilágítás csak rövid ideig tart, hogy ne vakítsa el az út szélén lévő embereket és állatokat, de még pontosan elegendő, hogy a vezető elvégezze a kitérő vagy fékmanővert.

Megvilágított tesztobjektum (Kép: KIT)

A technikát a kutatók Marko Hörter vezetésével Rheinland-Pfalz tartományban két hétig a gyakorlatban is tesztelték. A közel 30 fős tesztcsapat az objektumokat átlagosan 35-40 méterrel korábban látta meg, ami sebességtől függően akár három értékes másodpercet is jelentett. „Szürkületkori vezetésnél exponenciálisan nő annak a valószínűsége, hogy belekeveredik az ember egy gyalogosokkal, kerékpárosokkal vagy vadakkal történő balesetbe” – mondta Hörter. Ezt a baleseti statisztika is igazolja: a nappal és az éjszaka közötti időszak különösen veszélyesnek számít.

Az új vezetőasszisztens rendszer legfontosabb része a képfeldolgozás. „Óriási adatmennyiséget kell a lehető leggyorsabban elemezni. Ennek megvalósítása volt a legnehezebb” – magyarázta Hörter. A bevetésre kerülő számítógépnek kevesebb, mint 40 milliszekundum áll rendelkezésére, hogy az infravörös kamera által szolgáltatott képeket egyenként megvizsgálja. Ennek ellenére képes arra, hogy személyeket és állatokat más objektumoktól megkülönböztessen. A kétdimenziós képekből meg tudja meghatározni a veszélyforrások térbeli helyzetét, sebességét és irányát, ami alapján meg lehet becsülni az ütközés valószínűségét. Ezen adatok alapján pedig beállítják a LED lámpasort.

Négy év munkája, hogy a rendszer megbízhatóan működik, amely alatt Hörter és csapata tucatnyi egyetemistától kapott segítséget. A kereskedelmi forgalomba hozatalig azonban még szükséges néhány fejlesztés. A számítástechnikát és a LED sort is miniatürizálni kell. Utóbbit a kísérleti járműnél egyszerűen csak kívülről erősítették fel. A motorháztető alatt megbújó infravörös kamerákat viszont már jelenleg is sorozatban gyártják.

Aktuális technika: ebben a Mercedes S-osztályban a vezetőnek még egy képernyőt kell figyelnie (Kép: Mercedes)

Hörter elmondta, hogy az autógyártók jelenlegi megközelítéseit túl indirektnek tartja. Például a Mercedes S-osztályban szürkületkor és éjszaka egy monitor kapcsol be, ami az infravörös képet mutatja. Ahhoz, hogy időben felfigyeljen az ember valamilyen veszélyre, rendszeresen a kijelzőre kell pillantania, ami jobban megzavarhatja, mint amennyit segít.

Az ütközésfigyelmeztetők radartechnikával dolgoznak, az objektumokat azonban nem teszik láthatóvá (Kép: Lexus)

Infravörös kamera alternatívájaként az ütközésre figyelmeztető rendszerekben egyre többször vetnek be radart. Az úgynevezett city-safety-rendszereknél a jármű felismeri, ha egy ráfutásos baleset közeleg és figyelmezteti a vezetőt, valamint intézkedéseket tesz az optimális fékezés érdekében. A radart ezen kívül a sávváltást segítő rendszereknél is alkalmazzák – ebben az autó riadót fúj, ha egy másik jármű a holt térben található. Azonban az autókban fellelhető radartechnikának is megvan az a hátránya, hogy csak indirekt figyelmeztet a veszélyre. Hörterék intelligens fényszórója a figyelmet közvetlenül a problémára irányítja.

Forrás: www.heise.de/tr (Technology Review)

Ritzinger György