Ki gondolta volna?

A hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune) elsősorban az elhalt fák ágain megjelenő, olykor az élő fákon is előforduló, korhasztó gomba. A „Nature Biotechnology“ c. folyóiratban megjelent cikk szerint a megújuló energia egyik új forrása lehet.

Az amerikai Energiaügyi Minisztérium Joint Genome Génkutató Intézete felépítette a gomba DNA-jának egy szakaszát, majd az egyetemeknek átnyújtotta tanulmányozásra. A Göttingeni Egyetemen arra a következtetésre jutottak, hogy a szóban forgó gomba, más kalapos gombáktól merőben eltér enzimeiben, úgy azok számában, mint fajtájában.

A hasadtlemezű gomba ugyanis képes a fák tartalmazta lignocellulóz hatékony lebontására. (Itt jegyezném meg, hogy a lignocellulózban rejlő lehetőségek itthon is a mérnöki kutatások látókörébe kerültek. Ide kattintva olvashatjuk Juhász Tamás kollégánk Ph.D. téziseit a témában) A gomba először a zavaró ligint választja le a cellulózról, majd a cellulózt cukrokra bontja le. A gombában több mint 360 gént azonosítottak, amelyek szerepet játszanak a cellulózbontó enzimek előállításában. Ezek az enzimek képesek más energiadús szénhidrátok, például a hemicellulóz vagy a pektin lebontására is. Más fakorhasztó kalaposgombák csak fele annyi cellulózbontó enzimet tartalmaznak, mint a kutatásban górcső alá került Schizophyllum commune. A hasadtlemezű gomba így képes lehet többfajta biológiai hulladékból bioetanolt előállítani, akár egyetlen folyamaton belül.

Léteznek olyan technológiák, amellyel szalmából bioetanolt lehet készíteni, ám a fa ez idáig túlságosan ellenállónak tűnt a cukorrá bontásához. Az evolúció azonban úgy tűnik már az emberiség előtt megoldotta ezt a kérdést. Ursula Kües vezetésével a Göttingeni Egyetemen tovább dolgoznak egy olcsó enzimatikus eljáráson, hogy a hasadtlemezű gomba segítségével nagy mennyiségben és hatékonyan lehessen végre lignocellulózból bioetanolt előállítani.

(idw - Universität Göttingen, 13.07.2010 - DLO)

Ivicsics Miklós