Mi történik, ha átszakad Kína egyik legnagyobb völgygátja?

Kínában szinte minden évben komoly problémát jelentenek az áradások. Völgyzáró gátak ritkán szakadnak át, hála a vaskos biztonsági tényezőknek, de ha figyelembe vesszük, hogy az ország 70000 duzzasztógátja közül nem kevés földrengés veszélyes területen fekszik, érthető a Kínai szakértők aggodalma.

A Kínai Műholdas Felderítő és Térképező Alkalmazások Központja az ausztráliai CSIRO szakértőivel egy jobb katasztrófa menedzsment kidolgozását tűzte ki végcélul, amelynek alapjául az áradás modellezése szolgált. A kutatók Kína Hubei tartományában található, mintegy 3,12 milliárd köbméternyi vizet magába foglaló Geheyan gát átszakadásáról készítettek számítógépes szimulációt, amelynek segítségével megpróbálták megbecsülni az érintett régióra és infrastruktúrájára gyakorolt pusztító hatást.

„Hat különböző gátszakadási szcenáriót modelleztünk. A szimulációink megmutatják, hogy merre folyna a víz, milyen gyorsan érné el a fontos létesítményeket, mint amilyenek az erőművek valamint az eredményekkel megbecsülhető az elöntött lakott területek mérete is” – mondta Dr. Mahesh Prakash a CSIRO kutatója.

A CSIRO szakemberei a simított részecske hidrodinamika (smoothed particle hydrodinamics - SPH) számítási módszert alkalmazták az időben változó áramlás modellezésére, amelyhez a geometriai peremfeltételeket a Kínai Geográfiai Információs Rendszer tájkép adatai szolgáltatták. Az SPH numerikus módszer alapja, hogy a folyadékot diszkrét elemekre – részecskékre – bontják. Gyakran alkalmazzák az asztrofizikában és az olyan természeti jelenségek leírására, mint pl. lávafolyamok, vihardagály, földcsuszamlások.

A kutatásban alkalmazott numerikus kódot a kaliforniai St. Francis gát 1928-as átszakadásán tesztelték a CSIRO szakemberei, teljes sikerrel: a szimulációval a valóságban történtek pontos mását sikerült előállítani.

Forrás: www.theengineer.co.uk

Ritzinger György