Miből nem lehet várat építeni??

A bath-i székhelyű Greenfuel Company fő profilját tekintve autók benzin-gáz kettősüzeművé alakításával foglalkozik. Most más feladattal lett megbízva: úgy nyúltak egy Bogárhoz, hogy - indirekt módon - a bristol-i szennyvíztisztító telep „kincséből” is képes legyen táplálkozni.

Állami támogatással és a Wessex Water (Délnyugat-Anglia víz- és kommunális szolgáltatója) tulajdonában álló GENeco vállalat közreműködésével olyan hajtást sikerült kialakítani, melynek teljesítményét és működését nem befolyásolja érdemben a biometánnal biztosított működés. Az eljárás nem ismeretlen, azonban Nagy-Britannia – hazánkhoz hasonlóan –eddig nem tett komoly lépéseket a biogázos közlekedés irányába. Napjainkban pedig már nem jelent akadályt olyan eszközök beszerzése, melyekkel a biometán a tökéletes működés érdekében megfelelő finomságúra alakítható.

Számos országban használnak sűrített földgázt (CNG) a tömegközlekedési eszközök hajtásához, és a CNG egyre nagyobb teret hódít a személyautó közlekedésben is. Sőt, Svédországban mára több mint 11 ezer járművet szennyvíztisztítóból nyert biometánnal működtetnek. Nagy-Britanniában azonban – ahogyan Magyarországon is – a szennyvízhálózat kiépítettsége ellenére nem igazán hódított eddig teret a biometán hasznosítás. (Magyarország CNG kútjainak száma is elhanyagolható, a biohajtástól pedig fényévekre járunk – pedig nem kellene hozzá sokat tenni, csak rendszerezetten, előrelátóan gondolkodni. Nem is kell Svédországig mennünk a jó példáért - Ausztriában van mód biogáz tankolására.)

A GENeco szerint Bristol 70 otthonának WC-öblítéseiből hozzávetőlegesen 10.000 mérföld (16.000 km) tehető meg a Biobogárral, ami egy éves átlagos futásnak tekinthető. A kétliteres motorral felvértezett kabrió környezetbarát üzemben 114 mérföldes sebességre képes (184 km/h).  A metán tárolását két magasnyomású tartály biztosítja – ha mindkettő fel van töltve, az autó kb. 400 km megtételére képes.

A metán előállítása szennyvízből anaerob lebomlás útján történik. A folyamat során a mikroorganizmusok - oxigén jelenléte nélkül – biológiailag lebomlanak és metánt termelnek. A GENeco mérnökei a folyamatot kiegészítették egy lépéssel: kinyerték a biogázból a termelődő széndioxidot, így még nagyobb finomságú metánt sikerült előállítaniuk. A növényi, állati vagy emberi hulladékokból, végtermékből előállított gázt szűrni, kénteleníteni, vízmentesíteni szükséges, illetve a metántartalmát a fölgázéhoz illesztett szintre, 90 százalék körüli értékre kell beállítani.

A biogázt – ahogyan a töltőállomásokon a földgázt is - nagynyomású kompresszorral 250 bar nyomásra sűrítik, így tankolják a járművekbe. Az autógázpalackban a gáz nyomása a hőmérsékletingadozás következtében változhat, ám ez nem befolyásolja a biztonságos üzemet és a teljesítményt. A járművekben a gáztartályok névleges nyomása általában 200 bar, alakjuk hengeres vagy gömbölyű, hogy a konténerek falait egyenletes nyomás terhelje. A szerkezet, akár az LPG rendszereknél, 30 ºC-os hőmérsékletnél automatikusan lekapcsolja a benzin befecskendezést és átáll gázhajtásra. Ha a metán elfogy, a rendszer ugyancsak automatikusan visszakapcsol benzin üzemre.

Hogy hazánkban mikor válhatnak elfogadottá az alternatív üzemanyagok, megjósolhatatlan. Ahogyan arról a „Mától gázzal megyünk” című blogbejegyzésünk is beszámol, az LPG üzem elfogadottsága Magyarországon is növekszik, ám még napjainkban is rengeteg a bizonytalanság, kétely a témát illetően. Blogunkban mi egy tartósteszttel próbáljuk bemutatni és megszerettetni a korántsem új technológiát, hogy minél többen közlekedhessünk környezettudatosan és kedvező áron. Az LPG után a biogáz már csak egy apró lépés… Már nem tőlünk, autósoktól, hanem a döntéshozás szereplőitől.

Forrás: www.theengineer.co.uk

Varga Balázs