Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2014. 12. 15. - 11:35ati

Esetleg hidegben és esőben is lehet vele gurulni? Amúgy jól néz ki, mert alig foglal helyet és szerintem simán be lehet vinni a buroba. Csak megint az a baj ezekkel, hogy az ember ellustul, elhízik meg ilyenek.

2014. 12. 03. - 23:29gépember

Egy új korszak hajnalán vagyunk.

2014. 11. 11. - 10:20András

Ez mind szép és jó, és bár tudom, hogy ez még csak kísérleti project volt, csinált-e már valaki költségszámítást rá a hagyományos vezetékekkel öszehasonlítva?

Nem adnak reális képet a modellek a globális vízháztartásról

2012.07.13.
A vízháztartást vizsgáló különböző globális modellek és a mérési adatok között jelentősek a különbségek - derül ki egy most megjelent kutatásból.

Az aszálykatasztrófák és az özönvízszerű esők igazolják, hogy mennyire függünk a víz körforgásától. Ezért fontos, hogy a légkör, az óceánok és a szárazföld közötti körforgás részleteit megértsük. A klímaváltozás és a víz ebből eredő változó elérhetősége tény, és néhol nagyfokú alkalmazkodást fog követelni - állapította meg Harald Kunstmann és Christof Lorenz, a németországi Karlsruhei Műszaki Intézet kutatói a Journal of Hydrometeorology című szaklapban.

A globális elemzések teszteléseként a hidrológusok és éghajlatkutatók a legmodernebb kombinált globális légköri és óceánmodellek közül elemeztek ki hármat, és összehasonlították az 1989 és 2006 közötti mérési adatokkal. A kutatók nagyfokú bizonytalanságot észleltek a globális vízháztartásra vonatkozó becslések között. Egyes régiók átlagos csapadékmennyisége között például napi négy milliméter eltérés is mutatkozott. Összehasonlításképp: Magyarországon átlagosan nem egészen két milliméter csapadék esik naponta. Ezekből a modellekből tehát nem lehet megbízhatóan levezetni, mikor és hol mennyi csapadék várható. Még az olyan egyszerű összefüggések sem egységesek a modellekben, mint ami az óceánok feletti párolgási többlet és a kontinensek feletti csapadék között van.

Bizonytalan tehát, hogy mennyi csapadék várható, és ezzel együtt mennyi folyton megújuló édesvíz áll rendelkezésre a Földön - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. A másik, nem kevésbé súlyos probléma, hogy számos régióból nem áll rendelkezésre elegendő adat - fejtette ki Kunstmann. A helyzet pedig egyre csak rosszabbodik: Dél-Amerikában például több mint 85 százalékkal, 4350-ről 550-re esett a mérőállomások száma. Európa sincs sokkal jobb helyzetben: 1989 és 2006 között a csapadékmérő állomások száma tízezerről 5800-ra csökkent, és ezek fele Németországban található. Megbízható adatbázis nélkül pedig a modelleken sem lehet lényegesen javítani. Ez megnehezíti az esőzések és aszályok alakulásának számszerűsítését. A kutatók szerint sürgősen szükség van tehát a csapadékmérő állomásokba történő befektetésekre, és a kieső területek meteorológiai szolgálatának megerősítésére - amennyiben szeretnénk megérteni a hidrológiai változásokat, és időben felkészülni azokra.

MTI

Cikk értékelése: 
Szerző: Ritzinger Ferenc

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

Kapcsolódó cikkek

Az új módszerrel hatékonyan szétválogatható a műanyag az újrahasznosításhoz
A grönlandi jégtakaró a feltételezettnél kevésbé "érzékeny" a klímaváltozással járó hőmérséklet-emelkedésre - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Föld legnagyobb szigetén vett jégmintákból próbálja feltárnia a jelenleg zajló klímaváltozás lehetséges hatásait.
Levegőből gyárt benzint egy brit cég árammal: kivonja belőle a szén-dioxidot, majd pedig vízből elektrolízissel kinyert hidrogénnel vegyíti és szénhidrogént állít elő.
Lipcsei kutatók a nehezen lebomló szennyezőanyagok szállítási folyamatait vizsgálták az elágazó gombaóriásokban.

Friss hírek

Szaturnuszénál kétszázszor nagyobb gyűrűrendszert birtokol egy fiatal, mindössze 16 millió éves csillag körül keringő távoli égitest

Környezetmérnök állások

Top városok | MEGYÉK