Nem kifizetődő a CO2 kiszűrése a levegőből

A szén-dioxid kiszűrése a levegőből az egyik tárgyalt lehetősége annak, hogy a klímaváltozást műszaki eljárásokkal fékezzük meg. Ám ezek az ún. air capture eljárások sokkal költségesebbek és energiaigényesebbek, mint ahogy azt eddig feltételezték. Amerikai kutatók becslése szerint az eljárás költsége átszámítva 740 euró/tonna CO₂. Ez négyszeresen felülmúlja a korábbi számításokat.

A tudósok szerint ráadásul ez a technológia olyan sok energiát igényelne, hogy egy tonna szén-dioxid befogásához egy tonna szén-dioxid szabadulna fel fosszilis tüzelőanyagokból. Ezért ez a módszer, legalábbis a technika jelenlegi állása szerint, gazdaságtalan és ésszerűtlen.

„Eredményeink azt mutatják, hogy az air capture technológiában rejlő lehetőségeket az eddigi tanulmányok erősen túlbecsülték” – írta cikkében Kurt Zenz House, a cambridge-i székhelyű Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársa.

Az elkövetkező évtizedekben lényegesen kedvezőbb és kifizetődőbb lesz megújuló energiaforrásokra átállni vagy a szén-dioxidot ott befogni, ahol keletkezik – az erőművek és az ipari üzemek kéményeiben. Az ilyen intézkedések, pl. a szén-dioxid leválasztása és tárolása (CCS = carbon capture and storage), a kutatók számításai szerint a közeljövőben legfeljebb 222 euróba kerülnek majd egy tonna szén-dioxidra vetítve. 

Az air capture eljárás célja az, hogy a szén-dioxidot kivonja a légkörből. Ez történhetne például a tájban szétszórt szűrőtornyokkal. Ezekben a levegőt egy speciális folyadékon vezetik keresztül, amely megköti és koncentrálja a szén-dioxidot. Az oldott szén-dioxidot ezt követően el lehetne különíteni és pl. földalatti tározókban tárolni.

A remények szerint ilyen módon az idők folyamán a légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációját fokozatosan ismét csökkenteni lehetne. Így gyengülne az üvegházhatás, és megfékezhető lenne a globális felmelegedés.

Ennek az utólagos szűrésnek azonban van egy nagy hátránya: A légkörnek csak 0,04%-át teszi ki a szén-dioxid. Nagyobb gázmennyiség befogásához és koncentrált tárolásához ezért rendkívül sok levegőt kell az ilyen létesítmények szűrőin átpumpálni.

A kutatók szerint éppen ez az egyik legnagyobb költségtényező. „Annak költsége, hogy egy keverékből kinyerjünk egy anyagot, annál nagyobb, minél kevesebb van ebből az anyagból a keverékben” – magyarázták a tudósok.

Míg a CO₂ leválasztása egy erőmű koncentrált égéstermékéből átszámítva mindössze 7-22 euróba kerül egy tonna szén-dioxidra vetítve, a levegőből való kiszűrés esetén ez az összeg több lenne 700 eurónál.

Ráadásul a szivattyúk, amelyek a szűrőberendezésekben az állandó légáramlást létrehozzák, sok áramot fogyasztanak. Ezért az ilyen berendezéseket csak akkor lehet klímasemlegesen üzemeltetni, ha a szükséges áramot megújuló energiaforrásokból nyerik. Ez is – kezdetben – viszonylag drágává teszi őket.

(Proceedings of the National Academy of Sciences, 2011.12.06.)

Forrás: www.scinexx.de

Garamvölgyi Ágnes