Kövess minket!

NewsletterGoogle+RSS
Feliratkozom a heti hírlevélre

Utolsó hozzászólások

2014. 12. 15. - 11:35ati

Esetleg hidegben és esőben is lehet vele gurulni? Amúgy jól néz ki, mert alig foglal helyet és szerintem simán be lehet vinni a buroba. Csak megint az a baj ezekkel, hogy az ember ellustul, elhízik meg ilyenek.

2014. 12. 03. - 23:29gépember

Egy új korszak hajnalán vagyunk.

2014. 11. 11. - 10:20András

Ez mind szép és jó, és bár tudom, hogy ez még csak kísérleti project volt, csinált-e már valaki költségszámítást rá a hagyományos vezetékekkel öszehasonlítva?

Jelenlegi hely

Töltött részecskék elektromos mezejét jeleníti meg egy új eljárás

2012.07.06.
A töltött részecskék elektromos mezejét képes megjeleníteni ausztrál és japán kutatók által kifejlesztett eljárás, amely új távlatokat nyit az adattárolásban, a sokkal hatékonyabb napelemek, akkumulátorok gyártásában. A módszerről a Nature Physics folyóiratban jelent meg tanulmány.

Az atomot alkotó protonok és elektronok elektromos mezőt képeznek. A pozitív és negatív töltésű részecskék közötti kölcsönhatás "tartja egyben" az atomokat. A töltések által létrehozott elektromos mező megjelenítésével a tudósok jobban megismerhetik különböző anyagok elektromos tulajdonságait - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

Az ausztrál Monash Egyetem, valamint a Tokiói Egyetem és a Japán Tudományos és Technológiai Ügynökség kutatói a pásztázó transzmissziós elektronmikroszkópot tökéletesítették. Az elektronmikroszkóp a tárgy megvilágítására közönséges fényt használó optikai mikroszkóppal ellentétben elektroncsóvával világítja meg a megfigyelendő objektumot. Az elektronsugárzás hullámhossza lényegesen kisebb a fénysugár hullámhosszánál, ami sokkal erősebb nagyítást tesz lehetővé.

Több fajtája létezik, így például a transzmissziós elektronmikroszkóp, amely a tárgy megfigyelését elektronsugárral való átvilágításban végzi, és a pásztázó elektronmikroszkóp, amely a visszavert elektronok segítségével állít elő képet a tárgy felületéről. Scott Findlay, a Monash Egyetem fizikusa, a tanulmány társszerzője rámutatott arra, hogy az elektronmikroszkópia egy rendkívül gyorsan fejlődő ágazat.

Nem olyan régen sikerült elérni, hogy az elektronmikroszkóp által az anyagot alkotó egyes atomokat figyelhessenek meg, ám sokkal nehezebb megjeleníteni a töltött részecskék elektromos mezejét. Utóbbi mintázatára az elektroncsóvának az elektromos mező által okozott elhajlásából lehet következtetni "Amerre elhajlik az elektroncsóva, az az elektromos mező irányultsága is" - hangsúlyozta Scott Findlay, aki szerint az anyagoknak atomi szinten való megfigyelése, viselkedésük megértése új távlatokat nyit az adattárolásban, a sokkal hatékonyabb napelemek, akkumulátorok előállítását teszi lehetővé.

MTI

Cikk értékelése: 
Szerző: Ritzinger Ferenc

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <br> <p>
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Ezzel a feladattal teszteljük, hogy valódi látogató vagy-e.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

Friss hírek

A korábban véltnél sokkal több, mintegy 11 millió köbkilométer lehet a föld kérgében a legősibb vízből. A talán több milliárd éves víz a talaj alatt sok kilométeres mélységben található.