Tengernyi Energia - Egy kis történelem

Ahogy a közelebbi (vízimalmok) és távolabbi (szélmalmok) rokonai, ez a technológia is az iparosodással, a gőzgép feltalálásával, szinte teljesen feledésbe merült. Az árapálymalmokat egy csatornán vagy medencerendszeren keresztül csatlakoztatták a tengerhez. A dagály megtöltötte tengervízzel a medencéket, amely potenciális energiájával hajtották a malomkövet. Fontos megemlíteni, hogy ezek a malmok voltak az egyetlenek a gőzgép feltalálása előtt, amelyek akár az év 365 napján munkát tudtak végezni, mivel a szél- és vízimalmoktól eltérően szinte teljesen függetlenek az időjárástól. A malmokat nem csak gabona őrlésére használták, hanem kalapács- és fűrészműveket hajtottak meg vele.

Az árapálymalmok kezdeteiről eltérő információk léteznek. A legújabb ásatások egy 787-ből származó árapálymalomról számolnak be. Az 1922-24 közötti feltárás alatt az angliai Nendrum város közelében egy tisztán kivehető 120 méter hosszú, a parttal párhuzamos kőfalat halneveldeként azonosítottak. A legújabb ásatásokkal, amelyek 1999 végén kezdődtek, vált világossá, hogy egy árapálymalom maradványairól van szó. A medencében tárolt vizet, apály esetén minimum 0.9 méter szintkülönbséggel lehetett hasznosítani. Ahogy a lenti képek mutatják, egy horizontális Pelton-turbina-szerű járókerékről van szó, amelyet meghajtó vízsugár egy 13 cm-es homokkőbe fúrt lyukon keresztül érkezett a lapátokra.

Nedrumban található árapálymalom működési elve

Az ásatás során előkerült lapátok

A járókerék rekonstrukciója

A homokkőbe fúrt „fúvóka”

Több árapály malom működött Angliában. Az egyik a kevés megmaradt közül, a Deben torkolatvidékén, Suffolk partjainál áll. A malmot először 1170-ben említették a krónikák, mint „moledinum aquaticum” azaz „tengervízimalom”. Az épület városi tulajdonban van és 1977-ben civil kezdeményezésre restaurálták. Az egyetlen még rendszeresen gabonát őrlő árapály malom Southamptonban, Tottonban található. Ezt a malmot 1086-ban említik először az okiratok, a mai építmény a 18. századból származik.

Az Eling árapálymalom Tottonban

Az egyetlen még működő malom a spanyolországi Biscaya öböl 33 árapálymalmából a Portu Errota nevet viseli.

A Portu Errota árapálymalom

A malom kőjárókereke

A beszámolók szerint Portugáliában még mindig több árapálymalom létezik: 60 egy relatív rövid partszakaszon, amelyből kettő teljesen működőképes. Az egyik Seixal-ban a Tejo partján áll, a másik a Rio Formosán, amely a több mint 8 kőjárókerekével még mindig teljesen üzemképes.

A Rio Formosán álló malom működési elve

Ritzinger György

Források:

http://www.uni-leipzig.de/~grw/lit/texte_100/100_2001/100_2001_hansa.htm

http://dnausers.d-n-a.net/dnetclgs/tidemill/

http://www.arrakis.es/~errota/indexe.htm