Laczkó Péter a józan megelőzésről

Laczkó Péter elismert előadó és szakértő vezetői törvényei, cégek százainak jelentik folyamatosan a siker kulcsát. Az alábbiakban arról olvashat, hogy a minőségfejlesztés legfőbb feladata nem a hibák kiszúrása, hanem a józan megelőzés. Laczkó Péter aktivitásából és tapasztalatából származó tanácsai alapján azt is megtudhatod, miként kell ezt hatékonyan és jól csinálni.

A vállalkozások fejlődésük egy bizonyos pontján komoly problémákkal szembesülhetnek, amikor már oly sokan érdeklődnek a termékeik, vagy a szolgáltatásaik iránt, hogy már csak komoly nehézségek árán tudják a vevői igényeket kielégíteni. 

Ilyenkor általában felgyorsított működésekkel, vagy hosszabb vállalási határidőkkel próbálnak megfelelni a piaci elvárásoknak.

Azonban teljesen biztosak lehetünk abban, hogy a kapkodásokkal történő teljesítések, vagy egy hosszabb időn keresztül tartó magas terhelés nem tesz jót a minőségnek. Egy tartósan túlterhelt személyzet egy idő után már nem tud minőségi munkát kiadni a kezéből, vagy képtelen magas minőségű szolgáltatást nyújtani a közönségének, véli Lackó Péter.

De még egy normál terhelési szinten működő csoport is hajlamossá válhat arra, hogy egy idő után engedjen az eredeti minőségből, és elkezdje fokozatosan elnagyolni a dolgokat. 

A minőségi szinteket általában nem a nagyobb hibákkal, hanem apránként veszítjük el. A nagyobb hibákat többnyire azonnal kiszúrjuk, és rövid időn belül ki is javítjuk. A minőség lassú hanyatlása az esetek döntő többségében szinte észrevétlenül következik be. 

Laczkó Péter tapasztalatai szerint, még egy képzett és hozzáértő szakemberekből álló vállalkozás is eljuthat odáig, hogy hosszú hónapok leforgása alatt, szinte észrevétlenül egyre rosszabb minőségű termékek, vagy egyre silányabb szolgáltatások kerülnek ki a munkatársak keze alól. A legtöbb kis- és középvállalkozás nagyon is szenved ettől az alattomos kórtól, mivel a működési rendszerükből szinte teljesen hiányoznak az alapvető minőségfejlesztési funkciók. 

A vezetők joggal várják el a munkatársaiktól, hogy a munkavégzésük során saját magukat ellenőrizzék. De az igazi minőségfejlesztéshez mindig kell egy független, külső és objektív nézőpont, amely meghatározott termelési fázisokban vizsgálja a termékeket, valamint a termelési vagy szolgáltatási folyamatokat.

Ön sem vásárolna meg olyan gépkocsit, amelyről tudná, hogy a gyártás napján a minőségfejlesztési részleg éppen szabadságon volt.

Ahhoz, hogy egy valamirevaló minőségfejlesztési folyamatot bármilyen rendszerben meg tudjunk valósítani, legelőször is szükség van konkrét és pontos viszonyítási alapokra. 

A minőséget mindig csak egy pontosan meghatározott optimális állapothoz képest tudjuk ellenőrizni. Mindig valamihez képest viszonyítunk.

Ha valaki nem tudja pontosan, hogy milyen egy érett görögdinnye jellegzetesen kongó hangja, akkor hiába paskolgatja bőszen a dinnyéket, simán megvásárol majd egy tompa hangú, éretlen, vízízű gyümölcsöt.

Sok cégvezető fejében viszonylag pontosan meg vannak fogalmazva a minőségi elvárások, valamint az optimális termelési, vagy szolgáltatási módok is. De sajnos ezeket csak a legritkább esetben láttam eddig rendesen leírva. 

Pedig nem lehet felelőtlenül felpörgetni a termelést anélkül, hogy még jó időben meg ne határoznánk, és le nem dokumentálnánk a pontos termelési technológiát, vagy az ideális szolgáltatási módokat. A megfelelő ellenőrzési pontokat csak ezután lehet rendesen megtervezni. 

Sok vállalkozás éppen emiatt nem képes egy valamirevaló, precíz minőségfejlesztési rendszer bevezetésére, mert szinte teljesen hiányoznak a rendszeréből az objektív viszonyítási alapok. Egyszerűen nincs mihez képest ellenőrizni a termelési vonalakat, a folyamatokat vagy a szolgáltatásokat. 

Így aztán a munkatársak sohasem tudják igazán, hogy valami rendben van-e vagy sem, mivel csak az egyéni véleményekre, vagy a rendszertelen, szúrópróbaszerű ellenőrzésekre tudnak valamennyire támaszkodni. Ezért nem képesek a mindennapi termelésben kiszúrni a hibákat, vagy az eltéréseket.

Ahhoz, hogy minőségfejlesztési folyamatokról beszélni tudjunk, először is meg kell határozzuk a termékeink tényleges funkcióját, pontos paramétereit, a velük szemben támasztott esztétikai elvárásokat, vagy a szolgáltatásaink hogyanjait és konkrét eredményeit. 

Továbbá ki kell alakítani a hatékony és ideális gyártási, szolgáltatási folyamatokat, a belső dokumentumok precíz kezelésének módjait, és a továbbításuk pontos útvonalait is.

Ezek nélkül vajmi kevés esély van arra, hogy bármilyen minőségbiztosítási folyamatot a gyakorlatban is bevezessünk.

Természetesen most nem az ISO rendszerekről van szó! Azok is nagyon hasznosak, amennyiben a gyakorlatban alkalmazandó, gyártási- vagy szolgáltatási folyamatba szervesen beépülő eljárások meghatározása, és ezek szigorú gyakorlati betartatása a cél, és nem egy hangzatos cím, vagy egy hasztalan oklevél megszerzése.

Egy valamirevaló minőségfejlesztési rendszer fő tevékenységének a célja, Laczkó Péter szerint, nem a hibák kiszúrása, hanem a józan ész alapján történő, okos megelőzés. Az igazi minőségfejlesztéssel pontosan azt kell elérni, hogy jó időben, még a dolgok előtt járjunk, és ne kelljen drága selejt költségeket optimalizálnunk, vagy fölösleges zaklatottságokat okozó reklamációkat kezelnünk. 

 Erre a pozícióra csak olyan magasan képzett és nagy szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert lehet helyezni, aki nemcsak nagyon jól érti a dolgát, hanem képes józanul előre gondolkodva, folyamatosan optimalizálni folyamatokat, továbbá képes még megmondani az embereknek azt is, ha valamit nem megfelelően, vagy teljesen rosszul csinálnak. Ehhez pedig néha határozottan szembe kell helyezkednie akár az összes munkatárssal.

Ezért a minőségfejlesztési posztokra a “tündibündi” személyiségű, laza hozzáállású, vagy gyáva emberek teljesen alkalmatlanok. 

Laczkó Péter vallja, hogy minőségfejlesztés nélkül teljesen biztos lehet abban, hogy a vállalkozása nem tud egy bizonyos méret fölé növekedni! 

A munkatársak sohasem fogják alaposan és objektíven ellenőrizni saját magukat. Az ügyfelek pedig sohasem tolerálják, ha ők szúrják ki a hibákat. Egy csalódott vásárló, vagy egy elégedetlen ügyfél pedig olyan, mintha égő gyufát hajítanánk a piacunk benzines hordójába.

 Viszont egy, a pozíciója lényegével és a munkájának eredményeivel teljesen tisztában lévő, felelősségteljes minőségfejlesztési szakember a józan megelőzési programjaival, nagyságrendekkel tudja megemelni egy vállalkozás eredménytermelő képességét és piaci jóhírét.

Laczkó Péter fenti szavain érdemes alaposan elgondolkodni. Sok sikert!