Mérnők bázis

A világ legnagyobb sós tava a Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó, Európa és Ázsia találkozásánál, Oroszország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán és Irán között. Sótartalma körülbelül 12 ezrelék, egyharmada a tengerek vizének. 2018-ban a környező országok megállapodása értelmében tengerré nyilvánították, pedig igazából tó. A legtöbb európai sós tó egyébként Ukrajnában és Romániában található.

Romániában a legnagyobb ilyen tó a Techirghiol-tó, amely a Fekete-tenger partján, Techirghiol, Eforie Nord és Eforie Sud települések között található. Hossza 7500 m, maximális mélysége 9 m, sótartalma pedig meghaladja a 90 g/l-t. Az átlagos vízhőmérséklete általában közel áll a levegő hőmérsékletéhez. A magas mineralizáció miatt a Techirghiol-tó vízhőmérséklete fagyás nélkül 0 ° C alá süllyedhet. Már a 19. századtól használják vizét és iszapját gyógyászati célokra.

Egy másik hasonló tó a Siutghiol-tó, amelyet a köznyelvben Mamaiai-tónak is neveznek, hossza 7,5 km, legnagyobb szélessége 2,5 km és legmélyebb pontja eléri a 17 métert. Az 1900 hektár területű állóvizet egy 300 méter széles homokpad választja el a Fekete-tengertől, ezen a homokpadon helyezkedik el Mamaia. A tavon egy sziget is található, az Ovidiu-sziget. Ialomita megyében az Amara-tó területe 132 hektár, vízmennyisége 2 600 000 m3, hossza 4 km, szélessége pedig 200 és 800 m között változik, míg a legnagyobb mélység eléri a 3 métert. Gyógyhatású iszapja és ásványi anyagokban gazdag vize népszerű gyógyüdülőhellyé tette.

A belföldi és nemzetközi turizmus egyik fontos célpontja a szovátai Medve-tó, amely a világ legnagyobb heliotermikus tava. Erdély Holt-tengerének is nevezik, sókarszton jött létre 1875-ben. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, ezért lett Medve-tó a neve. Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Vize a helioterm (hőtározó) jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 méter mélységig; a tó kialakulásakor egyébként a legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. Hőmérséklete az utóbbi évtizedekben a beömlő édesvíz megcsappanása és a fürdőzők miatt csökkent: a tó vize ugyanis állandóan keveredik, ami meggátolja, hogy a felszíni édesvízréteg megakadályozza az alatta lévő sós víz kihűlését. A legnagyobb hőmérsékleti értéket a szezon elején, júliusban mérik, mely augusztus végére jelentősen lecsökken. A Medve-tó különleges összetételű sós vize és a tóparton található iszap számos betegség gyógyítására alkalmas. Szovátán van még hat további, kisebb heliotermikus sós tó (Fekete-, Mogyorósi-, Rigó-, Vörös és a Zöld-tó – utóbbi kettő azért van bekerítve, mert szigorúan védett természetvédelmi területek).

Ukrajnában, Aknaszlatinán az egykori sóbánya helyén van egy sós tó, amelynek vizét magánvállalkozások rekreációs fürdőmedencékhez használják fel. A Fekete-tenger ukrajnai partvidékén is vannak sós vizű lagúnák, például a Tuzly-lagúnák, melyek összterülete 206 km², mélységük pedig legtöbb 1,6–2,5 m. A lagúnákat a Fekete-tengertől egy 29 km hosszúságú, 60–400 m széles homokföveny választja el. Ugyancsak a Fekete-tenger partján, közel a Duna-deltához található Ukrajna területén a Sasik-lagúna, ennek területe 215 km2. Megemlíthető még a 17 km hosszú Budaki lagúna, vagy az odesszai Kuyagnyk sós tó. 

A híres európai sós tavak közül érdemes még megemlíteni Cipruson a lárnakai tórendszert, amelyen tavasszal több ezer flamingót figyelhetünk meg. Cipruson több sóstó található, amelyek általában a madarak számára kedvelt költőhelyet, táplálékforrást jelentenek. A görögországi Kilkisben található a Pikrolimni sós tó, amely csak mintegy félméteres mélységű, és az ország egyetlen sós tava. Az olaszországi Lesina-tó vagy lagúna szintén sekély vizű, 22 km hosszú és 2.4 km széles.